Szárazság miatti kár: sok-sok tízmilliárd forintot takaríthat meg az aszálymonitoring rendszer

Napokon belül meg kell fizetni a kárenyhítési hozzájárulást

Az agrárkár-enyhítési rendszer tagjainak 2021. szeptember 15-ig beérkezően kell megfizetniük a kárenyhítési hozzájárulást. Fontos, hogy az időpont a hozzájárulás Magyar Államkincstár számlájára történő beérkezésének a határideje, nem az összeg feladásának vagy a befizetés kezdeményezésének a határideje. Az idei egységes kérelemben bejelentett területek mérete és a termesztett növénykultúrák figyelembevételével a gazdálkodóknak kárenyhítési hozzájárulás fizetési kötelezettsége keletkezett, amelyről a Magyar Államkincstár júliusi határozatában már tájékoztatta az érintett gazdákat.

Aki szeptember 30-ig jelentett, kárenyhítő juttatást kap

A miniszteri közlemény értelmében Magyarországon a 2020-as kárenyhítési évben az ország egész területén hivatalosan is aszályhelyzet volt.

Aggasztó károk keletkeztek a növénytermesztésben

Növénytermesztés szempontjából igen rendhagyóan indult az első félév időszaka, hiszen hajnali fagyok sújtották a növényeket, illetve két hónapig tartó aszály okozott károkat a várható termésmennyiségben. A jelenlegi esők későn érkeztek néhány növény esetében, illetve ezek a heves esőzések is károsíthatják a növényeket.

A fagy harmadával kevesebb, de harminc százalékkal drágább cseresznyét eredményezett az idei szezonban

Az idei év kezdete nem alakult túl kedvezően a gyümölcsösök számára, így az idei cseresznyetermés is jelentősen kevesebb lesz, illetve a fogyasztói ára is 20-30 százalékkal is magasabb lehet az előző évek átlagához képest –közölte a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke az MTI-vel.

Gazdálkodói tájékoztató az aszálykár bekövetkezése utáni teendőkről

A mezőgazdasági termelést érintő kedvezőtlen időjárási jelenségek okozta károk kezelése, így az aszálykárok kompenzálása is a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer keretein belül történik. A tájékoztatás leírja az aszálykárok kárenyhítési rendszerben történő kezelését, a szerződéses kapcsolatokra vonatkozó szabályokat és az agrártámogatások feltételeinek aszály miatti lehetetlenülése esetén alkalmazandó vis maior bejelentés szabályait.

Hatékony segítség érkezik az aszálykárok és fagykárok enyhítésére

Az idei év eddig eltelt időszaka több olyan időjárási körülményekkel is járt, amelyek károsak voltak a gazdaság számára. A gazdálkodók eddig 166 ezer hektáron jelentettek be aszálykárt és 82 ezer hektáron tavaszi fagykárt –nyilatkozta Nagy István agrárminiszter az MTI-nek csütörtökön. A tárcavezető kiemelte, hogy a terméskilátások idén jelentősen romlottak a csapadékhiány, és a fagyok következtében, amely a szántóföldi növényeket és a gyümölcsösöket érintette.

A magyar mezőgazdaságnak az aszálytól kellene tartania a koronavírus helyett

Magyarországnak jelenlegi helyzetben több problémával is szembe kell néznie egyszerre, hiszen a madárinfluenza, a koronavírus járvány okozta munkaerőhiány, valamint a piacon levő kereslet átrendeződése mellett aszály is sújtja az országot. Március második felétől számottevő csapadék nem érkezett hazánkba, inkább a szeles időjárás volt jellemző, amely nem hatott pozitívan sem az őszi, sem pedig a tavaszi vetésű növénykultúrák számára.

Rekordmagas, 14 milliárd forint kárenyhítő juttatást kaptak a magyar gazdák

Mintegy 14 milliárd forint kárenyhítő juttatást fizetett ki A Magyar Államkincstár március 31-ig annak a 6.855 károsult gazdálkodónak, aki a 2019. kárenyhítési évben szenvedett jelentős mezőgazdasági károkat. A termelőknek a 2019-es kárenyhítési évben is számos elemi káreseménnyel kellett megküzdeniük, amelynek következményeként közel 300 ezer hektárra több, mint 16 ezer termelői kárbejelentés érkezett.

Komoly terveket készítenek a csapadékvíz megtartására a lengyelek

A forró nyár után és az aszály a 16 lengyel tartományból 14-et érintett nagyon rosszul. Mára Lengyelország Európa egyik vízben legszegényebb országa lett. Ez jelentősen csökkentette a terméshozamot, sőt néhány városban vízhiány is volt. A probléma megoldására létrehoztak egy 2021-től 2027-ig tartó hatéves tervet azzal a céllal, hogy a 38 millió lakosú országban javuljon a vízellátás. Ebben 30 víztározó létesítése is szerepel.

Kihirdették, ki profitál az idei aszályból

Megjelent az agrárminiszter agrárkár-enyhítési rendszer keretében alkalmazandó aszályközleménye. A közlemény az ország azon térségeit jelöli meg, ahol a meteorológiai adatok alapján a vegetációs időszakban elszenvedett csapadékhiány és magas hőmérséklet mezőgazdasági kárt okozhatott.

Magyarország fokozott veszélyben - figyelmeztetés jött a WWF-től

Az éghajlatváltozás hatása egyre érezhetőbb. A WWF természetvédő szervezet új jelentése szerint az EU tagállamainak nem megfelelő vízgazdálkodási gyakorlata tovább rontja a hosszú, pusztító szárazságok egyébként is súlyos hatásait.

Idén nem lesz gyümölcsháború: odaveszett a lengyel alma 60 százaléka

Nem viselte jól a lengyel alma a két hullámban érkező fagyot és a szárazságot. Az ottani gazdák arról számoltak be, hogy a gyümölcsök éretlenül esnek le a fáról. A kár nem egyforma mértékben érte az egyes fajtákat; a legrosszabbul az idared és a golden járt. Ennek következtében az almapiacon nem várható árháború.

Rendkívüli vízhasználat feltételekkel

A mezőgazdaságot egyre gyakrabban és huzamos ideig sújtó aszály miatt a kormány vízjogi engedély nélkül, bejelentés alapján, korlátozott ideig (legfeljebb egy hónapig) rendkívüli vízhasználatot biztosít a termelők számára tartósan vízhiányos időszakban.

Egy magyar találmány hozhat óriási változást az aszály ellen

Hazánkban nem újdonság a szárazság problémája, Magyarországon ugyanis az aszály, jégeső és tavaszi fagykár az összes mezőgazdasági kár 60%-t is meghaladta az elmúlt 35 évben. A klímaváltozáson kívül (csökkenő csapadékmennyiség, melegebb évszakok) az aszálykárok egyik fő okozója, hogy hazánkban igencsak alacsony az öntözött területek aránya. Természetesen ezek a jelenségek nem maradnak válaszlépés nélkül: 2017-ben az aszály fogalmát is megváltoztatták, hogy igazodjon a környezeti adottságokhoz, emellett az enyhülő biztosítási feltételek és a vízmegőrzési technológiai újítások játszhatnak kulcsszerepet.

Az agrárminiszter bejelentette, amiben minden gazda titkon reménykedett

Megjelent az agrárminiszter aszályközleménye. A 2018. kárenyhítési évben aszálykárt szenvedett termelők számára ez azért fontos, mert az agrárkár-enyhítési rendszer keretében, az egyéb támogatási feltételek fennállását feltételezve, csak abban esetben fizethető kárenyhítő juttatás aszálykár után, ha legkésőbb tárgyév október 31-ig az aszályhelyzetről a miniszter közleményt ad ki. Ez történt most meg. Az aszályközlemény az ország azon térségeit sorolja fel, ahol a meteorológiai adatok alapján a vegetációs időszakban elszenvedett csapadékhiány mezőgazdasági kárt okozhatott.

Már felhasználhatók az aszálymonitoring-rendszer adatai

Immár az összes érintett szakterületnek megvan rá a lehetősége, hogy kidolgozza saját módszereit és tevékenységeit az aszálymonitoring-rendszer adatai alapján. Az információk birtokában a napi gyakorlat fókuszába a megelőzés kerülhet. Az üzembe helyezett 47 db és a tervezett közel 100 db mérőállomás a meteorológiai alapparamétereken túl a talajt, illetve a növényzetet ért hatásokat méri.

Már csak 2 napig jelenthető az aszálykár

Minden az agrárkár-enyhítési rendszerben tag, aszálykárokkal érintett termelőnek figyelnie kell arra, hogy az aszály miatti károk legkésőbb szeptember 30-ig jelenthetők be a Magyar Államkincstár erre szolgáló elektronikus felületén, ügyfélkapus bejelentkezést követően a Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer menüponton keresztül.