Baromfi Mintatelep és Látogatóközpont: az Agrofeed új mérföldköve a fenntartható állattenyésztésben
Az Agrofeed Kft. nagy hangsúlyt fektet olyan mintatelepek létrehozására, amelyeken az elvégzett etetési tesztek tapasztalatai alapján hatékonyabb takarmányt tud a partnerei számára ajánlani.
Útmutató a talajmintavételhez, mésztrágyázáshoz és a meszezéshez
Most, a tavaszi vetések betakarítása és az őszi vetések befejezése után ráérősen foglalkozhatunk két, a növénytermesztés hatékonyságát megalapozó, mégis méltatlanul elhanyagolt kérdéssel, illetve azok gyakorlati megvalósíthatóságával. Az egyik a talajmintavétel, a másik a mésztrágyázás és meszezés kérdésköre.
Hirdetés
Több mint 3.100 hirdetés 88 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
AMG Pro-tech mikrogranulált talajkondicionáló készítmény (10kg)
12 940 HUF / zacskó
+ áfaTöbb mint 3.100 hirdetés 88 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
A kukorica rovarölő szeres védelme a mikotoxint termelő gombák ellen
A CORAGEN® 20 SC kontakt, felszívódó és gyomorméreg. Valódi tojásölő hatással rendelkezik, továbbá a már kikelt lárvák minden fejlődési alakja ellen hatékony. A kezelt petékből és tojásokból a lárva nem képes kikelni, a kelés pillanatában a hatóanyaggal érintkező lárvák néhány óra múlva elpusztulnak.
A világ legnagyobb adócsalásai: elemezték a görög gabonabotrány részleteit
Az Adózóna podcast sorozata a „A világ legnagyobb adócsalásai” címmel jelenik meg. Az egyes adásokban a kriminológus és az adószakértő beszélget egy-egy híres adóbotrányról és annak adó- és büntetőjogi vonatkozásairól. Az első részben a jugoszláv-görög gabonabotrány részleteiről osztottak meg fontos információkat. Érdemes visszautazni az időben és visszaidézni az emlékezetes, kirívó esetet.
Bünteti a kukorica a termelőt, ha nem figyel az élettani igényeire
A kukoricatermesztésben napjainkban jóval nagyobb termésátlagok érhetőek el, mint egy évszázaddal ezelőtt. Ugyanakkor az egy hektáron termelhető hozam esetenként még tovább is növelhető. Az OTP Agrár szakértői a kukorica élettani igényeit foglalták össze.
Veszélyben Magyarország kukoricatermesztése: 60-80 százalékkal is visszaeshet
Az emberiség élelmezésének közel háromnegyedét biztosító kukorica, rizs, búza és szója globális hozamai akár 10-30 százalékkal is csökkenhetnek a század végére. A kukorica termésátlaga Magyarországon pedig akár 60-80 százalékkal is kevesebb lehet a mostaninál – állította Lehoczky Annamária éghajlatkutató-meteorológus. Utánajártak, hogy milyen megoldások segíthetnek a termésveszteség enyhítésében.
Harmonikus tápanyagellátás a magas hozam kulcsa
Az optimális tápanyagellátás nélkülözhetetlen a növények stressztűrő képességének növeléséhez, és így a magas hozamok eléréséhez. A jó tápanyag ellátottságú talajokon termesztett növények jobban tűrik a szárazságot, ezért például a kukorica esetében – ahol a vegetációs periódus nagy része nyárra esik – a megfelelő NPK komplex műtrágyázás elengedhetetlen.
A hibridválasztás jelentősége a kukorica termesztésében
Bár napjainkban jóval magasabb termésátlagok érhetők el, mint egy évszázaddal ezelőtt, az egy hektáron megtermeszthető kukorica mennyisége még tovább is növelhető. A kukorica maximális genetikai potenciálja 40-50 t/ha környékén lehet, amelyből a gazdálkodók legfeljebb 35 t/ha körüli eredményt tudnak elérni, és ezt sem üzemi szinten, hanem néhány hektáros speciális versenyparcellákon. A kukoricatermesztésről szóló cikksorozat első részében az OTP Agrár szakértői azt vizsgálták meg, hogy mennyit számít a vetőmag megválasztása.
Egyre többet használják a magyar vetőmagokat Afrika egyik legfejlettebb országában
Együttműködési megállapodást kötött a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács valamint a Maize Association of Nigeria (Nigériai Kukorica Szövetség). A kezdeményezés célja a kölcsönös információátadáson túl az, hogy hosszabb távon teremtsék meg a magyar hibridekre alapozott nigériai vetőmagtermelés lehetőségeit. A kukorica alapélelmiszer Nigériában, a termelése rendkívül fontos a 200 millió lakosú ország számára. Nigéria az elmúlt 50 évben megtízszerezte a kukoricatermelésének volumenét, ma körülbelül 10 millió tonna terem a növényből az országban.
Négy módszer a szójaliszt és a kukorica takarmányban való felhasználásának csökkentésére
A globális éghajlatváltozás, a Covid-19 járvány kitörése és a tengeri szállítmányozás egekbe szökött költségei a takarmány-összetevők árának jelentős emelkedéséhez és a szűkös kínálathoz vezettek. Ez a dilemma világszerte általános jelenséggé vált. Kína 2021-ben hivatalosan is kiadta a kukorica- és szójaliszt takarmányban való felhasználásának csökkentésére vonatkozó irányelveket. A tervek szerint évente 45 millió tonnával csökkenti a kukorica- és 12 millió tonnával a szójaliszt-fogyasztást.
Véget ért a magyar kísérlet: megvan a 2021-es kukorica posztregisztrációs fajtakísérlet eredménye
Idén 15. alkalommal szervezte meg a Gabonatermesztők Országos Szövetsége, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, illetve a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az országos kukorica posztregisztrációs fajtakísérlet vizsgálatát. Összesen 12 fajtatulajdonos 46 hibridjét vetették el tavasszal. A kísérletnek helyt adó 11 helyszín – Abaújszántó, Bóly, Hajdúböszörmény, Iregszemcse, Jánoshalma, Jászboldogháza, Mezőhegyes, Püski, Székkutas, Szombathely és Tordas – eltérő termőhelyi adottságai széles körű adatelemzésre adtak lehetőséget.
Kénytelenek változtatni a gazdák: kevesebb kukoricát termeszthetnek majd
Társadalmi szempontból is igen komoly problémát jelent az, hogy milyen hatással lesz a jövőben a terméshozamra a klímaváltozás. A Nature Food tudományos lapban megjelent publikáció szerint a gazdáknak változtatniuk kell a vetés időpontján és más fajtákat kell választaniuk, hogy elkerüljék a súlyos veszteségeket, továbbá azért, hogy a magasabb szélességi fokokon lévő régiókban is nyereséget tudjanak termelni. A kutatók szerint a kukorica termőterülete visszaszorul, a búzáé pedig kibővül.
A búza, az árpa és a kukorica exportjában is Románia az EU éllovasa
Még csak 4 hónap telt el a mezőgazdasági évből, de a kivitel már meghaladja a tavalyit Romániában. Az ország gabonaexportja rövid idő alatt magasabb számot ért el, mint a 2020/2021-es szint. Az Európai Bizottság adatai szerint Románia 3,17 millió tonna búzát exportált július eleje óta, amivel toronymagasan vezet az Európai Unióban. A második legnagyobb exportőr Németország, 1 millió, a harmadik pedig Franciaország 718 ezer tonnával.
Kukorica és napraforgó témájú tanácskozás volt Szarvason
A kukorica a megtermelt mennyiség tekintetében a legversenyképesebb termény Magyarországon - mondta Dr. Kulcsár László, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Békés Megyei elnöke a MATE Környezettudományi Intézet, Öntözésfejlesztési és Meliorációs Tanszéke által szervezett kukorica és napraforgó tanácskozáson éa szántóföldi bemutatón. A Szarvason tartott szakmai rendezvényen az is elhangzott, hogy a gazdaságnak egyre inkább együtt kell működni a tudománnyal, a képzéssel, az oktatással, hiszen a fejlődő világ olyan kihívásokat produkál, amely csak ezt a metodikát teszi lehetővé.
A kukorica nem lesz mindig drága, a klíma melegszik, előretörhet a cirok
Igazi kuriózum volt a Bábolnai Gazdanapok fajtabemutatóján, ahol a kukoricák mellett két nemesítőház cirokhibridjei is ott voltak. A kísérletet szervező szakemberek és a fajtatulajdonosok igyekeztek ráirányítani a figyelmet a növényben rejlő lehetőségekre. A cirok ugyanis minden olyan jó tulajdonsággal rendelkezik, ami miatt közkedvelt lehetne - mondta dr. Kiss Erzsébet, a fajtabemutató szakmai vezetője. Ám hozzátette, itthon egyelőre kevéssé bíznak benne a gazdák, pedig a szemescirok a humán táplálkozásban, a silócirok pedig a téli tömegtakarmány-előállításban lehetne fontos alapanyag.
Exportkihívások és munkaerőhiány nehezítik a magyar vetőmagszektor működését
Növekvő verseny várható a nemzetközi vetőmagpiacon az elkövetkező évtizedekben. Az exportorientált hazai ágazatnak ezen kívül a klímaváltozás hatásaival is számolnia kell. A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács küldöttgyűlésén a Vetőmag Szövetség díját idén Pintér Zoltán vette át a kukorica növénynemesítés területén végzett csaknem fél évszázados munkájáért. A vetőmag-előállítás a nehézségek ellenére teljesítette a stratégiai feladatát, és biztosította az élelmiszertermeléshez szükséges vetőmagokat a hazai és külföldi felhasználók számára.
Nagy bevétel és élénk kereslet ösztönzi a magyar csemegekukorica termesztését
A járványhelyzet okozta bizonytalanság és a szélsőséges időjárás ellenére stabil a kereslet a magyar csemegekukorica iránt. A zöldségféléből idén 30 ezer hektárról mintegy félmillió tonnát takaríthatnak be a termelők. A termény többségéből különféle feldolgozóipari termékek készülnek, amelyek keresett exportcikkek. Jó hír a gazdáknak, hogy új fajták bevezetésével nagyban sikerült visszaszorítani egy, a növény hozamát csökkentő vírust, hangzott el a Syngenta kabai szakmai rendezvényén.
Jöhet akármekkora özönvíz – továbbra is az aszály miatt fáj a gazdák feje
Július közepe óta szinte minden európai országban, így itthon is az özönvízszerű esőzésekről, árvizekről szóltak-szólnak a hírek. Vélhetően csak a gazdálkodók beszélnek még mindig az aszályról, ők viszont meglehetősen sokat. Az utóbbi időszakban a rengeteg víz hátráltatja a szántóföldi munkákat. A kombájnok sok helyen napokig állnak, annyira felázik egy-egy felhőszakadás után a talaj. Másutt a nagy pára- és harmatképződés miatt nem lehet indítani a betakarítást. Holott jó lenne minél előbb behordani a földekről a termést, mert sok szem kipereghet a kalászosokból, repcéből, facéliából egyaránt – arról nem is beszélve, hogy egy-egy eső jelentősen rontja az egyébként sem túl rózsás helyzetű kenyérnek való minőségét.
Kukorica helyett? A cirok változatos felhasználási lehetőségei
Azon túl, hogy a cirok a piacon számos formában és célra értékesíthető, mint például a humán étkezés, az állati takarmányozás, a bioenergia és a bioanyagok, a felhasználási lehetőségei még az eddig ismertnél is sokkal szerteágazóbbak. A ciroknövény képezheti a humán táplálkozásra szánt szemescirok alapját, és az etanol-előállításhoz szükséges oldható cukor is kinyerhető a növény szárából. Az eljárás során keletkező kipréselt szár és a növény levelei az állati takarmányozásban vagy az energia-előállításban hasznosíthatóak. Ilyen a kapcsolt energiatermelés vagy a második generációs bioüzemanyag előállítása.
Féltucat új ATK-kukoricahibrid kapott állami minősítést és került fel az EU közös fajtalistájára
Az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézet (ATK MGI) Kukoricanemesítési Osztályának fajtajelöltjei közül 6 kapott állami minősítést és került fel egyúttal az EU közös fajtalistájára 2021 tavaszán. A kukoricahibridek előállítására létrehozott kísérleti rendszer több országra – és ezáltal több, eltérő klímával rendelkező területre – kiterjed. Ennek köszönhetően a kutatók olyan hibrideket választhatnak ki, amelyek a hazai időjárási viszonyokhoz a leginkább képesek alkalmazkodni.
Hirdetés