Feldübörögtek, megindultak az aratásra a kombájnok – óriási a baj a búzában

Az ország déli részében gőzerővel folyik a már Péter és Pál napján megkezdődött aratás. A tartós kánikula is hozzájárult ahhoz, hogy az idei hideg tavasz okozta csúszás ellenére – a hagyományokhoz híven – június végén elindulhattak a kombájnok. Elsőként az őszi árpa érését nyugtázták a szakemberek, ezzel kezdődött meg a gabona betakarítása. Az előzetes termésbecslési adatok biztatóak: a jól telelt táblákat a hideg tavasz sem károsította, aztán jött elegendő eső, és a tartósan megmaradó meleg segítette a kalászosok érését (nagy kérdés, hogy a késői érésű fajtáknál okozott-e kényszerérést, ami a hozamokat és a minőséget is befolyásolhatja).

Tönköly, alakor és tönke: ősgabona fajtákat is aratnak a biogazdálkodók

Péter és Pál napjával, június 29-én megkezdődött a betakarítás időszaka. Az idei aratási időszak kezdetén a hazai termelésű, egészséges, ökológiai művelésben aratott gabonák értékeire hívta fel a figyelmet az ÖMKi. A magyarok fejenként átlagosan 37 kilogramm kenyeret fogyasztanak évente. A kereslet kielégítésére ma már egyre több kézműves pékségben lehet hozzájutni ökológiai gabonákból, sőt, ősgabonákból - tönköly, alakor és tönke - készített, különleges beltartalmi értékű pékárukhoz.

Átlagosan 13 százalékkal nőttek a mezőgazdasági termelői árak

A mezőgazdasági termelői árak 13 százalékkal emelkedtek az első negyedévben az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül a növényi termékek 25 százalékkal drágultak, az élő állatok és állati termékek azonban 7,9 százalékkal olcsóbbak lettek – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal. Az élénk nemzetközi kereslet növelte a gabonafélék és az olajos növények árát. A gabonafélék ára dinamikusan, 32 százalékkal növekedett. A kukorica és a búza ára is csúcsokat döntött. A drágulás mögött a takarmánynövények iránti élénk nemzetközi kereslet áll, az egész világon jelentős árnövekedés történt.

Szakmai rendezvényt tartott az Isterra Lajoskomáromban – az őszi kalászosok jegyében

Túlzás nélkül állítható, hogy az elmúlt másfél évet valódi rabságként éltük meg mindannyian: a világjárvány fogságában vergődtünk. Most, hogy valamelyest enyhülni látszik a harmadik hullám ereje, s talán elejét lehetne venni a negyediknek, egy kicsit fellélegezhetünk. És ezt az érzést erősíthetik a korábbi korlátozásokat lazító kormányzati intézkedések is. Így például újra meg lehet tartani szabadföldi rendezvényeket. A kiváló alkalommal éltek is, többen is. Az Isterra Magyarország Kft., a UPL Hungary Kft., a Lajoskomáromi Agrár Cégcsoport és a BONTA Kft. képviselői és érdeklődők gyűltek össze az őszi kalászosok fajta- és technológiai bemutatóján a Szabadhídvég és Felsőnyék közötti út mellett. A találkozón is megmutatkozott – ami egyébként borítékolható volt –, hogy a gazdák ki vannak éhezve a személyes találkozókra.

Kiegyensúlyozott lesz a globális gabonapiac a következő szezonban

Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) szerint 2021-22-ben rekordmennyiségű, 2,790 millió tonna gabonát (beleértve a rizst is) takarítanak be. Mindeközben a fogyasztást 2,791 millió tonnára becsülik. Ez mindössze 1 millió tonna különbség. Vagyis a kereslet és a kínálat egyensúlyban lesz a globális gabonapiacon a következő szezonban. Míg a jelenlegi, 2020-21-es szezonban a világ termelése 27 millió tonnával marad el a fogyasztástól. Erről az USDA számol be a legfrissebb Wasde előrejelzésében, amelyben áttekintést ad a mezőgazdasági nyersanyagok keresletéről és kínálatáról. Az USDA most először becsüli meg az új, 2021-22-es szezont, amely július 1-jén kezdődik Európában.

Új magyar felfedezés csökkentheti a gabona fagykárt: a beeső fény színképétől függ a fagytűrés szabályozása

Kanadai kutatók figyelték meg először, hogy a fagyálló búzafajták már viszonylag magas hőmérsékleten (15℃) képesek a hidegedződésre, míg az érzékeny tavaszi fajták csak a jóval alacsonyabb, 0 Celsius-fok körüli hőmérsékletre reagálnak. Ezért az érzékeny fajtáknak kevesebb idejük marad az alkalmazkodásra, így jobban károsítja őket az éjszakai fagy. Magyar kutatók a közelmúltban derítették fel ennek hátterét. Rájöttek, hogy a fagytűrő növények képesek a napfény színképének alkonyatkor beálló változását érzékelni. Ez indítja be náluk a fény spektruma által szabályozott hidegedződés folyamatát.

Nemesítéssel növelik a búza rostanyagtartalmát az ATK kutatói

Nemesítéssel növelik a búza rostanyagtartalmát az egészség megőrzése érdekében az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Mezőgazdasági Intézetének kutatói. A szakemberek közel 10 éve dolgoznak rostanyagban gazdagított gabonafélék nemesítésén, a rostanyagok fontos szerepet játszanak az emberi egészség megőrzésében. Az oldhatatlan részek a bélmozgást és a karcinogének megkötését segíti elő, az oldható rész csökkenti a koleszterinszintet és a glükóz abszorpcióját a vékonybélben. Ezáltal hozzájárul a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a 2. típusú diabétesz kockázatának a csökkentéséhez.

Számok, százalékok, eurómilliók – az állati takarmány a második legfontosabb exporttermék

Az élelmiszeripari melléktermékek, elkészített állati takarmányok árucsoport érte el – a gabonák után – a második legnagyobb exportárbevételt és külkereskedelmi aktívumot a 24 élelmiszeripari árucsoport közül 2020-ban – olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) jelentésében. Az árucsoport exportárbevétele 1 százalékkal 962,3 millió euróra nőtt, importértéke 3 százalékkal 507,2 millió euróra csökkent 2020-ban az egy évvel korábbihoz képest, így külkereskedelmi aktívuma 6 százalékkal emelkedett.

Jó év a gazdáknak: rekordszintű gabonatermés várható a hivatalos előrejelzés szerint

A Nemzetközi Gabonatanács (IGC) szerint rekordszintű lehet jövőre a globális gabonatermés, és ezzel gyakorlatilag megegyező lesz a kereslet. A szervezet számításai szerint a június végével záródó évi 2,224 milliárd tonna után a 2021/2022-es szezonban rekordszintű, 2,287 milliárd tonna lesz a világ gabonatermése. Eközben a kereslet 2,232 milliárd tonnáról 2,286 milliárd tonnára bővül. A londoni székhelyű IGC március 25-én, csütörtökön ismertetett első, a júliussal kezdődő új szezonra vonatkozó előrejelzése szerint a világ búzatermése a 790 millió tonnára nő az idei évi 774 millió tonnáról.

Folytatódik az árverseny a gabona piacán – beárazták a vetőmagot is

A magyar piac is reagál a világban zajló folyamatokra: január végén – áfa és szállítási költség nélkül – 31 százalékkal volt magasabb a termelői ár az egy évvel korábbinál. Ekkor átlagosan 70 ezerért adták el az étkezési búzát, 65-67 ezerért a takarmánybúzát és 65 ezerért a tengerit. Az oroszok és Dél-Amerika, valamint Kína mozgatta a gabonaárakat az utóbbi hetekben. Az első két térség a kínálat szűkítéséről beszámoló döntéseket, illetve híreket adott közzé, az ázsiai ország pedig egyre nagyobb keresletével tornázza fel az árakat.

Több 100 millióból fejlesztett anyagmozgatási, silótöltési és siló-átszellőztetési rendszert a Dió 896 Kft. Hódmezővásárhelyen

A korábbiaknál hatékonyabb és kíméletesebb szemestermény-tároló rendszert dolgozott ki uniós támogatással a hódmezővásárhelyi Dió 896 Kft. - tájékoztatta a vállalkozás az MTI-t. A mintegy 662 millió forintból, 364 millió forint hazai és uniós állami támogatással megvalósult projekt innovatív anyagmozgatási, silótöltési és siló-átszellőztetési rendszerrel egészíti ki a szemestermény-szárítási és -tárolási technológiát. Az eddig még nem alkalmazott töltési technológia szabadesés-mentes, így minimalizálja a szemtörést, csökkenti a szálló port.

Jól termett az orosz gabona, mégis otthon tartanák, ezért vámkvóta bevezetése várható

Oroszországban 132,9 millió tonna gabonát takarítottak be az elmúlt esztendőben. Ez a második legnagyobb mennyiség az ország történetében és 9,7 százalékkal volt több a 2019. évi 121,2 millió tonnánál, közölte az orosz statisztikai hivatal. A SovEcon orosz gazdaságkutató előrejelzése szerint a 2020 júniusától 2021 júliusáig tartó mezőgazdasági évben a teljes gabonaexport 51,2 millió tonna lesz. Ezen belül 40,8 millió tonna lesz a búzaexport, ami alig 100 ezer tonnával marad el a 2017/18-as rekordtól. Az intézet számításai szerint az árpaexport 4,9 millió tonna, a kukoricaexport pedig 3,9 millió tonna lesz.

Mutatjuk, hogy teljesített a magyar mezőgazdaság 2020-ban

A mezőgazdaság teljes kibocsátási értéke 2020-ban 4,1 százalékkal nőtt. A termelési volumen 2,1 százalékkal csökkent, az árak 6,3 százalékkal emelkedtek. A növénytermesztés volumene 2,9, az állattenyésztésé 1,6 százalékkal mérséklődött, a szolgáltatásoké 3,0 százalékkal nőtt. A burgonya és az állati termékek termelése bővült, a többi mezőgazdasági termékcsoport termelése csökkent vagy nem változott. A bruttó hozzáadott érték 8,6 százalékkal nőtt. A mezőgazdaság munkaerő-felhasználása 5,9 százalékkal csökkent. A termelési tényezők jövedelme 9,5, a vállalkozói jövedelem 14,9 százalékkal növekedett.

Emelkedő terményárak: további drágulásra számítanak a szakértők a gabonapiacon 2021-ben

A piaci várakozások alapján tovább emelkedhetnek a magas mezőgazdasági terményárak jövőre. A koronavírus elleni vakcina kifejlesztése erősíti az optimizmust a piacon, igaz, egyes termények – mint a kávé és a kakaó – kereslete csak lassan áll helyre. Ellenálltak a járványidőszak megpróbáltatásainak a tőzsdén kereskedett agrártermékek. A nyersanyagellátási lánc jól teljesített, és a globális élelmiszer-ellátás sértetlenségét sem fenyegette igazán a pandémia. A gabonák és a takarmánynövények drágulása 2021-ben is folytatódhat.

Elsőként Argentína engedélyezte génmódosított búza termelését

Az aszályt és a növényvédő szereket is jól tűri az október 9-én engedélyezett HB4 jelű génmódosított búza. A most jóváhagyott, a Bioceres nevű gyártó által kifejlesztett növény a szárazságnak, illetve egy glufozinát tartalmú gyomirtónak áll ellen. A döntés az előnyei ellenére mégis komoly gondot okozhat az argentin mezőgazdaságnak. Sok termelő ellenzi a GMO-búza engedélyezését.

Magyar találmány bevezetésével lehet sokkal jobb a gabonaraktározás

A világon egyedülálló gabonaszondát dobott piacra egy magyar fejlesztőkből álló startup vállalkozás. A megfigyelőrendszer olyan automatizált megoldást kínál a síktárolókban bekövetkező nedvesedés problémájára, ami néhány éve még elképzelhetetlen volt. A technológia alkalmazását agrármérnökök javaslatait felhasználva dolgozták ki. Az egyik legnagyobb előnye, hogy a szondák akkumulátorai 3-4 évig bírják töltés nélkül.

Több 100 milliárdot veszít a magyar mezőgazdaság, ha alacsonyan marad a Duna

Komoly gond a Duna alacsony vízállása az agrártermelés számára. Amennyiben továbbra sem sikerül nagyobb medermélységet elérni és/vagy megfelelő járműveket vízre bocsátani, akkor egy klímaváltozási és logisztikai probléma a jelenleginél is komolyabban sújtja majd a mezőgazdaságot. Évente ugyanis mintegy 300 milliárd forintot veszít a magyar agrárium azért, mert csökken a hajózható napok száma a Dunán.

Önjáró robot segít a vetés, a permetezés és a kaszálás során - videóval