Már a társadalmi egyeztetés után tart a baromfi- és sertéstartó telepek járványvédelmi rendszereinek fejlesztése

Lezárult a társadalmi egyeztetés fázisa a “Baromfi- és sertéstartó telepek járványvédelmi rendszereinek fejlesztése” című felhívással kapcsolatban. Az ahhoz kapcsolódó észrevételeket és javaslatokat 2020. február 18-ig volt lehetőség megtenni. Fontos, hogy a felhívásban támogatás kizárólag a járványvédelemhez kapcsolódó projektekhez nyújtható. Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege – egyéni és kollektív projekt esetén is – legfeljebb 20 millió forint. Ez az általános 50 százalékos támogatási intenzitást tekintve 40.000.000 forint elszámolható költséget jelent.

Harc az állatjárványok ellen: március végéig újra megnyitják az állattartó telepek korszerűsítését támogató pályázatokat

Március végéig újranyitja a Vidékfejlesztési Program állattartó telepek korszerűsítését támogató pályázatait az Agrárminisztérium. Az agrártárca szakemberei a különböző járványos állatbetegségek visszaszorítását és megelőzését várják az intézkedéstől. Nagy István agrárminiszter elmondta, hogy az elmúlt hónapokban több hír is napvilágot látott az afrikai sertéspestis magyarországi megjelenéséről és terjedéséről. Ezért számos olyan adminisztratív intézkedést hoztak, amelyek felhívták a figyelmet a magyar állattartó telepek állategészségügyi színvonalának emelésére és a szigorú rendszabályok betartására.

Az erjesztett repceliszt helyettesítheti a cink-oxidot a sertéstenyésztésben

A tudósok megállapították, hogy az erjesztett repceliszt legalább annyira hatékony, mint a cink-oxid, a malacok növekedésének, a belek állapotának javításában és egészségük védelmében.

Nagy öröm a sertéstartóknak: elismert fajta lett a fekete mangalica

Jó hírről számolhatunk be a mangalicatenyésztéssel kapcsolatban. Az egykor kihaltnak elkönyvelt fekete mangalicát az Agrárminisztérium 2019. júniusában önálló fajtának ismerte el, és a 2020. január végén megjelenő állattenyésztési rendeletmódosítással felkerül a védett őshonos fajták listájára. A mangalica sertésnek egykor 4 színváltozata létezett. A változatok közül a fekete mangalica 1860-1890 között jelent meg, azonban tenyésztése alacsonyabb egyedszámban történt, mint a szőke, a vörös vagy a fecskehasú színváltozatú fajtáké.

Disznói falták fel az eltűnt gazdát

Félelmetes felfedezésre jutott egy rendőrségi vizsgálat Lubin közelében, a lengyelországi Alsó-Sziléziában. Osiekben csontokat találtak egy udvaron, ami minden valószínűség szerint arra utal, hogy egy férfit felfaltak a saját sertései.

Le kell ölni és meg kell semmisíteni 26 + 24 ezer sertést

Újabb 26 ezer sertés elpusztításáról döntött a romániai állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági szakhatóság (ANSVSA), miután afrikai sertéspestis (ASP) vírusát mutatták ki a kelet-romániai Braila megyében egy sertéstelepen. Néhány napja Bulgáriában is komoly fertőzési gócpontot találtak az ország északkeleti régiójában, ott 24 ezer állatot kell elpusztítani a betegség miatt. Összesen 50 ezer disznóval lesz kevesebb két, hazánkhoz közeli területen.

Fokozta az afrikai sertéspestis kockázati besorolását az országos főállatorvos

Robotizált istállók kiszolgálására készül a Vitafort

Az elkövetkező két évben 4-5 milliárd forintos koncentrátum és tápgyártással kapcsolatos beruházást hajt végre a Vitafort Első Takarmánygyártó és Forgalmazó Zrt. A cég legújabb, nagy jelentőségű fejlesztése egy teljesen zöldmezős beruházás lesz Dabason, a vállalkozás telephelyén. A beruházás a tervek szerint 2020 tavaszán indul el, amit 2021 végére szeretnének befejezni, amikor a Vitafort 40 éves működésének jubileumát is ünneplik.

Magyar küzdelem a sertéspestis ellen: továbbra is nyitott az online járványvédelmi képzés

A képzés elvégzésére az eredeti kiírás szerint 2019. december 13-ig volt lehetőség, azonban a körülményekre való tekintettel a Nébih további egy évig, 2020. december 15-ig működteti a rendszert. Így minden érdeklődő a számára megfelelő időpontban, otthonról is elsajátíthatja az interneten az afrikai sertéspestishez kapcsolódó járványvédelmi képzés ismereteit.

Ultramodern kínai állattartás: pofa- és hangfelismerőt fejlesztenek a sertéseknek

Egyedi tulajdonságokat felismerő rendszerrel, szenzorokkal, robotokkal, kamerákkal és blockchain adatkezeléssel újít a sertéstartás technológiáján egy kínai állattenyésztő telep. Jilin tartományban, a Jingqishen Organic Agriculture Co. sertéstelepén egy különleges, fejmagasság felett rögzített 3D-s kamera fogja gyors felméréssel megállapítani azt, hány sertés tartózkodik a karámban. Az új, sertésekre szabott arc- vagy inkább pofafelismerő technológiának köszönhetően az etetőrobot képes lesz minden egyes sertést azonosítani. Ezzel megvalósítható lesz az állatokra szabott egyedi etetés.

Hatlábú malac született egy uruguayi gazdaságban

Mutáns malac jött világra egy uruguayi gazdaságban, Rocha városától 20 kilométerre, El Arbolitoban. A kis állat él, egészséges, de hat lábbal született. A különleges esetet egy ritka mutáció okozta a kilencfős alom egyik malacánál. A két extra láb természetesen nem tölt be semmilyen szerepet az állat mozgásában, és mindkettő a testének jobb hátsó részéről lóg lefelé. A furcsa malac az Estela nevet kapta.

Nem hagyja a lakosság, hogy sertéstelepekkel bővítsen a dán agráróriás

Mintegy 7600 hektár területen gazdálkodik Szlovákia egyik legjelentősebb mezőgazdasági vállalata, a Dan-Slovakia Agrar. A dán tulajdonú vállalat jelenleg évi 8500 kocát és süldőt, továbbá 150 ezer vágósertést értékesít. A közel 200 munkatársat foglalkoztató cég üzemeltetésével és terjeszkedési szándékaival szemben az ország több településén is komoly ellenállást tanúsítanak a lakosok.

A szőke mangalica lesz a fókuszban a 100 millióért felújított SZIE-tanüzemben

Átadták a Hatvan közelében található Józsefmajori Tanüzem felújított épületét és ezzel egy időben befejeződött a tanüzem átalakítása, modernizálása. A telep őshonos állatfajok, főleg szőke mangalica tartására, genetikai értékeinek megőrzésére alkalmas. A közel 100 millió forintos beruházás a Szent István Egyetem által elnyert EFOP-3.4.3-16-2016-00012 számú Európai Uniós projektben valósult meg.

Sokkoló körülmények: titkos videófelvételekkel kapták el a gondatlan állattartó gazdákat

Egyre több állatvédő készít rejtett kamerákkal olyan videófelvételeket Németországban, amelyek alapján kérdőre is vonják az állattartót. Előfordul, hogy az aktivisták éjjel törnek be az állattartó telepekre, hogy fényképeket és videókat rögzítsenek a rossz tartási körülmények következtében szenvedő haszonállatokról. Anyagunkban sokkoló videófelvételen látható, hogyan bántak a német sertéstartók az állománnyal.

Kritikus a helyzet, a sertéságazatnak többletforrásokra van szüksége

Minden eddiginél nagyobb érdeklődés, 170 partner – tulajdonosok, gyakorlati gazdák, döntéshozók – jelent meg az UBM szakmai fórumán. Szakmai napjukat – az Afrikai sertéspestis, ASP miatt – a sertéságazat különösen nehéz, mondhatni kritikus helyzetében rendezték.

Jegesmedve méretű disznók oldhatják meg a húskrízist Kínában

Kína a minél nagyobb, annál jobb elvet kezdi követni a sertéstenyésztésben, hogy a gazdagodó népesség generálta egyre növekvő sertéshúsigényt ki tudja elégíteni. Egyes, igaz szélsőséges esetekben ez azt eredményezi, hogy 500-750 kilogrammos kocák dagonyáznak a kínai sárban. Kuanghszi tartományban egy ilyen óriási sertésért a helyi átlagkereset több mint háromszorosát is megkaphatja a gazda.

200-ról 500 ezer forintra növelték a foglalkoztatási támogatást a baromfi- és sertéságazatban

Az agrártárca 2019 júniusában hirdette meg a vállalkozásoknál termék-feldolgozási, termékforgalmazási és más kiegészítő tevékenységeket végző foglalkoztatottak után igénybe vehető, a termelés költségeit csökkentő foglalkoztatási célú jövedelempótló támogatási programját. Ennek mértékét növelték meg. 200 ezer forintról 500 ezer forintra nő a 2019-ben meghirdetett foglalkoztatási támogatás mértéke a baromfi- és sertéságazatban dolgozó szakképzett munkaerő megtartása érdekében.

Mennyi veszteséget okoznak a bélmegbetegedések a sertés-, a baromfi- és a szarvasmarhatartásban?

A bélbetegségek által okozott veszteség általában sokkal nagyobb, mint arra a klinikai tünetekből következtetni lehet. A gyulladás megjelenésével a növekedés dinamikája csökkenhet vagy meg is állhat, így a jószág testtömege elmaradhat a genetikai potenciáltól, illetve csökkenhet a tej- vagy tojáshozam. Ráadásul a gazdák a szubklinikai gyulladásokat nem ismerik fel, csak azt észlelik, hogy valamivel rosszabb lesz a termelés. És akkor jönnek képbe, sajnos, automatikusan az antibiotikumok, melyeknek számos hátrányos hatása is van. Az alábbikaban, Dr. Jakab Gáborral, a BIOMIN magyarországi igazgatójáva, a témában készült beszélgetésünket olvashatja.