Tonnaszám viszik a szemétbe az ehető vaddisznóhúst a magyar vadászok

Esetenként 4-5-ször annyi pénzt kapnak az államtól a vadásztársaságok a kilőtt vaddisznók megsemmisítésre való leadásáért, mintha azokat a feldolgozókhoz vinnék. A vadkan darabjáért 100 ezer, a kocáért 60 ezer forint állami kártalanítás jár, így érdemesebb a szeméttelepekre kitett ATEV-konténerekbe leadni azokat. A tonnaszám kidobott állattetemek miatt egyes hulladékudvarokban nagyon rossz állapotok uralkodnak – számoltak be róla dél-balatoni vadászok.

Több területen is veszélyezteti a vadon élő állatokat a koronavírus

A természetvédők számára sokszor az alapvető, vagy az egyetlen anyagi forrást jelentették a turistáktól származó bevételek. Az ágazat a COVID-19 koronavírus járvánnyal kapcsolatban bevezetett korlátozások miatt gyakorlatilag összeomlott. A pénzhiány rendkívül súlyos károkat okozott a világ nemzeti parkjainak. Azok a szervezetek, amelyek a látogatóktól gyűjtöttek bevételt, bajban vannak, mert a határlezárások és utazási korlátozások megfosztották őket az egyik legfontosabb pénzügyi forrásuktól.

Videón látható, hogy van, amikor jobb elgázolni a vadat

Magyarországon is rengeteg vadgázolás történik, az ilyen esetek pedig olykor súlyos baleseteket is okozhatnak. A legtöbben igyekeznek kikerülni az előttük átfutó vagy megjelenő állatokat, hogy ne ütközzenek velük. Azonban van olyan helyzet, amikor már végképp nem lehet elkerülni a nem kívánt találkozást. Ilyenkor inkább érdemes a vadnak hajtani, mint elrántani a kormányt, mert egy útszéli fa, vagy a szembejövő autó komolyabb károkat okozhat.

Vadhúst ajándékoznak az egészségügyi dolgozóknak

A koronavírus járvány magyarországi kitörése óta elmondható, hogy az egészségügyben dolgozók éjt nappallá téve dolgoznak azon, hogy a lehető legtöbb beteget ellássák. Ezt a vadgazdálkodók is nagyon jól tudják, így önkéntes akcióba kezdtek, és országszerte vagy elkészített vadétellel, vagy biztonságos körülmények között feldolgozott hússal ajándékozzák meg a kórházak dolgozóit.

Ökológiai és gazdasági katasztrófát okozhat, ha a koronavírus miatt betiltják a vadászatot

Komolyan befolyásolják a vadgazdálkodást a COVID-19 koronavírus járvány következményei.

A kukorica vetése után a gazdák és a vadászok szoros együttműködésére van szükség

Már megkezdődött a kukorica vetése, amely a vadkároknak az egyik leginkább kitett kultúra. A vadkárelhárítások megtervezéséhez és hatékony kivitelezéséhez a gazdálkodók és a vadászatra jogosultak szoros együttműködésére van szükség – hívta fel a figyelmet az Országos Magyar Vadászati Védegylet és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. Csak így valósítható meg a sikeres vadkárelhárítás a kiemelten fontos haszonnövénynél.

Megállhat a sertéspestis elleni védekezés, a vadkármegelőzés és a kártérítés is

Várhatóan rövid és hosszú távon is komoly negatív gazdasági hatása lesz az elhúzódó koronavírus-járványnak a magyar vadgazdálkodási ágazatra.

Bajban a magyar vadászat, ezért minden vadásztárs segítségét kéri a Vadászkamara

A Magyarországot is érintő koronavírus járvány és az ehhez kapcsolódó intézkedések miatt az egész vadgazdálkodási ágazat és annak minden résztvevője több szempontból is nagyon nehéz helyzetbe került. Az Országos Magyar Vadászkamara közleményben kéri a vadászok együttműködését és véleményét az ágazat járványügyi helyzettel összefüggő intézkedéseinek vadászatra, vadászokra és vadgazdálkodásra gyakorolt negatív hatásainak felmérésében, valamint a cselekvési irányokkal kapcsolatos javaslatok megfogalmazásában.

Továbbra is dúlják a vaddisznók a balatoni településeket

Számos lakossági panasz érkezik a Balaton környékéről a tájegységi fővadászhoz és a vadásztársaságokhoz. Ezek feltúrt kertekről, kiborogatott kukákról, a belterületeken észlelt vadállatokról, közülük is legfőképp a vaddisznók jelenlétéről szólnak. Ezért a tájegységi fővadász és az Újkúti Vadásztársaság elnöke az érintett Balaton-parti települések vezetőivel egyeztetett, ennek eredményeként belterületi vadtereléseket hajtottak végre.

Új megoldás a sertéspestisre Magyarországon?

Hónapok óta pusztít hazánkban az ASP (Afrikai sertés pestis), melyre úgy tűnt, nem létezik teljesen hatékony megoldás. Viszont most megújult mentesítési tervvel álltak elő az Afrikai Sertéspestis Szakértői Csoport közreműködésével. Az új előírásokat az országos főállatorvos 2/2020. számú határozata tartalmazza. Az említett dokumentumban az elmúlt időszakban történő vizsgálatok alapján számos járványvédelmi előírást pontosítottak, egyszerűsítettek vagy egyesítettek a szakemberek. Cél, hogy az új mentesítési terv segítségével emeljék az ASP elleni védekezés hatékonyságát.

Szörnyűség a Tolna megyei város szélén: feldarabolt vadállati tetemeket és magzatokat találtak

Több szarvasfej, vaddisznó zsiger illetve szarvasborjú-tetem került elő a Tolna megyei Gyönk város határában. Az állatvédők szerint kegyetlen mészárlás történt, először orvvadászokra gyanakodtak. Aztán később kiderült, hogy engedélyezett vadászat történt. A vadászkamara tájékoztatása szerint minden szabályos volt, és engedélyezett vadászat történt.

Listán a magyar vadgazdálkodás nagy kihívásai

A modernkori magyar vadgazdálkodás kulcsa, hogy a vadállományt is megújuló természeti erőforrásként kezeljük. Éppen ezért fontos, hogy egészséges, jó genetikai értékekkel rendelkező vadállományt tartsunk fenn Magyarországon. Többek között erről is beszélt Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár a vadgazdálkodás aktuális kérdései című konferencián, a FEHOVA kiállításon. A legfontosabb problémákról is szó volt.

Hívatlan vendég a nagyvárosban: engedélyezte a rendőrség a vaddisznó kilövését Pécsen

Engedélyezték a belterületi vaddisznó vadászatot a pécsi Mecsekoldalban az MTI híre szerint. Február 24-től, hétfőtől december végéig engedélyezte a rendőrség a tevékenységet - közölte a megyei főkapitányság a police.hu oldalon. Azt írták: a pécsi Nagydeindoli utcában és a Középdeindol-hegyhát dűlőben található, elhanyagolt kertekben megtelepedett vaddisznók jelentős károkat okoztak a gyümölcsösökben.

Mire jók a Bükk farkasai?

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei szerint a magyarországi farkasok a néhány 100 négyzetkilométeres territóriumaikat őrizve alkotnak családokat. Egyedszámuk és falkanagyságuk évről évre változik. A Természetvédelmi Őrszolgálat kameracsapdák és egyéb nyomok gyűjtése segítségével folyamatosan figyelemmel kíséri a farkasok létszámát és aktivitását. A kamerák elhagyatottabb helyeken, és erdei turistautak közelében is felvételeket készítenek. Évente akár több 100 észlelést is rögzítenek a faj egyedeiről és a farkascsaládok életéről. Ugyanakkor a szakemberek szerint a rendszeres szaporulat ellenére a Bükk területén tartósan jelenlévő egyedek száma nem fog jelentősen változni.

Fokozta az afrikai sertéspestis kockázati besorolását az országos főállatorvos

Lelőtték a Sziget fesztivál helyszínén kutyára támadó agresszív vaddisznót

Kilőttek egy kan vaddisznót a budapesti Hajógyári-szigeten, miután több bejelentést kapott az Óbuda-Békásmegyer Közterület-Felügyelete. A Közterület-Felügyelet azt írta, kénytelenek voltak intézkedni, miután a múlt héten egy vaddisznó támadt rá egy vizslára sétáltatás közben, és agyarával átszúrta annak térdét. Az agresszív állatot csak a kutya gazdáinak kiabálása riasztotta el. A disznót megpróbálták csapdákkal elfogni, de nem jártak sikerrel, ezért döntöttek a kilövés mellett.

Már csak erre a récefajra lehet vadászni Magyarországon

A barátréce, a kerceréce, a fütyülőréce, a böjti réce, valamint a csörgő réce védetté nyilvánítása után egyedüli vadászható récefajnak maradt meg a tőkés réce. Az első ötös állománya az élőhelyi változások, a vizes területek felszámolása, -szennyezése következtében csökkent, így védeni kellett őket. Egyedül egy generalista faj, a tőkés réce tudott alkalmazkodni a megváltozott környezethez, így hazánkban továbbra is stabil állománnyal rendelkezik, és az egyik legfontosabb vadászható vízi vadfaj.

Egyre több vaddisznó dúlja a balatoni gyümölcsösöket és szőlőskerteket, a sertéspestis lehet a megoldás?

Folyamatos a magyarországi vaddisznó állomány létszámnövekedése, emiatt olyan területeken is megjelenik, ahol azelőtt elvétve sem volt. Az intelligens, szapora és jól alkalmazkodó állatok megjelentek a Balaton településeinek belterületein is. A vaddisznó terjedését az afrikai sertéspestis állíthatja meg, de vajon megéri-e? Természetvédő és vadgazda szakemberek mondták el a tapasztalataikat a városiasodó vaddisznókról.