Interjú a miniszterrel: a támogatások és az új állattenyésztési törvény részletei

Felértékelődik a tenyésztőszervezetek jelentősége a közeljövőben, ezzel egyidejűleg pedig elkerülhetetlen lesz a szervezetek professzionalizálódása - mondta az agrárminiszter a Magyar Állattenyésztők Lapjának adott interjújában. Nagy István szerint tavaly nem csak időszerű, de szükségszerű is volt egy új állattenyésztési törvényi keretrendszer megalkotása. Ám az ebben lévő lehetőségeket az érintetteknek kell kihasználniuk a napi munka során.

Kórságok, horgászok, kárókatonák, inváziós fajok és szabálytalanságok tizedelik a halállományt

Olyan betegségek pusztítják a magyar halállományt, amelyek tíz évvel ezelőtt még nem fordultak elő. A halakat a kórok, a horgászok, a halászok, a kárókatonák, de az inváziós fajok is tizedelik. Ennek vált megoldásaként civilek kezdenek haltelepítésbe, és éppen ezzel okozva nagy kárt.

Több mint félmilliárd forintért vettek meg egy 276 kilós halat

Kilónként 700 ezer jenért (nagyjából 1,9 millió forintért) kelt el egy kékúszójú tonhal vasárnap az új év első tonhalárverésén Japán fővárosában, Tokióban. Kimura Kijosi, egy szusiétteremlánc tulajdonosa 193,2 millió jent (mintegy 528 millió forintot) fizetett a 276 kilós tonhalért. Az állatot Oma város partjainál, Honsu japán fősziget északi csücskénél, az egyik legjobb halászhelyen fogtak ki a tengerből. Ez volt a második legmagasabb ár egy tonhalért a tokiói tonhalárverések feljegyzésének kezdete, 1999 óta.

A csukalobbi ellenére a süllő a nyertes

Csukára, süllőre és német bucóra lehet szavazni: hamarosan eldől, melyik lesz az Év hala 2020-ban

A 2020-as évre is meghirdeti Az év hala választást a Magyar Haltani Társaság. A kitüntető címre ezúttal is 3 halfajt javasoltak, közülük természetesen az lesz a nyertes, amelyik 2019. december 31. déli 12 óráig a legtöbb szavazatot kapja. A jelölési elveknek megfelelően mindhárom faj őshonos vizeinkben, továbbá van közöttük fogható és védett faj is. A fajokról anyagunkban bővebben is írtunk, aki szereti a halakat, szavazzon!

Kifogták a csalókat: közel 1 tonna illegális halterméket foglaltak le az éttermekben és a halboltokban

A jogosulatlan horgászat és halászat visszaszorításán kívül, az így kifogott halak felvevőpiacának felderítését is célul tűzte ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Állami Halőri Szolgálata. Ezért kiemelt figyelmet fordított július és augusztus hónapokban az éttermek és halértékesítő helyek, halboltok ellenőrzésére. A szakemberek 18 vállalkozásnál találtak és foglaltak le ismeretlen eredetű halat, illetve halterméket, melyek együttes mennyisége eléri a 958 kilogrammot.

Komoly fejlesztésekre szorul a világ haltermelése, de van terv a megoldásra

Az akvakultúra kibocsátása fenntartható módon tudna hozzájárulni bolygónk népességének ellátásához a genetikai állomány megfelelő javításával. Azonban a vízi élőlények termesztése több szempontból is lényegesen le van maradva a mezőgazdaság egyéb ágazataitól. Ezen stratégiai hozzáállással és fejlesztéssel lehetne jelentős változást elérni, ami garantálná a fenntartható termelést a több mint 550 akvakultúrában használt fajnál.

Visszafogott világcég a Cargill: kevesen tudják, ha az ő termékét veszik

A Cargill-MacMillan-családban több dollármilliárdost találni, mint bármelyik más családban a világon - írta a Forbes magazin. Ennek ellenére keveset tudni az amerikai Cargill vállalatról. Vezetői minden feltűnés nélkül teszik a dolgukat, termékeiket pedig különös módon nem reklámozzák. Mégis ott vannak mindenhol a gabonatárolástól kezdve a sólepárláson és a haltenyésztésen át egészen a fémkereskedelemig.

Mikroműanyag van a magyar halastavak vizében

Magyar kutatók nemzetközi szinten is egyedülálló vizsgálataiból derült ki az, hogy nem csak a természetes vizekben, hanem az édesvízi tógazdasági haltermelés helyszínéül szolgáló halastavakban is kimutathatók mikroműanyagok. A kutatás eredményei alapján megállapítható volt, hogy a többi felszíni vízi méréssel összehasonlítva a halastavi koncentrációk minimálisak. Mégis, mennyi az annyi, és van-e okuk félelemre a magyar halastavak üzemeltetőinek?

Ez okozhatta a szajoli halpusztulást

Oxigénhiány okozhatta a tömeges halpusztulást a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Szajolon. A Holt-Tisza II-es tóegységében június közepén pusztult el nagyjából 100 mázsányi hal; köztük busák, amurok, harcsák, pontyok, süllők és csukák is. A Szajoli Holtág több kisebb tóból áll, a 70 hektáros tóegység közül viszont csak a kettesben hullottak el a halak. Az eset azért furcsa, mert a történtek előtt nem sokkal töltötték fel friss vízzel a tóegységet.

Döntött az Unió: 10 százalékkal növekszik a halászati támogatások intenzitása 2020 után

magyar akvakultúra, uniós halászati támogatások, EU Mezőgazdasági és Halászati Tanácsa, akvakultúra, halastavi gazdálkodás, intenzív haltermelés, hal, haltenyésztés, haltartás,

Szigorodott a jogszabály: már minden, 30 hektár alatti halastavat be kell jelenteni

Kapacitástól függetlenül regisztrálniuk kell az állattartóknak minden halastóval rendelkező haltartó tenyészetet a vonatkozó jogszabály módosulása miatt. Korábban ez a kötelezettség csak a 30 hektár tófelület feletti halgazdaságokra vonatkozott. A halastó bejelentési kötelezettség egyszerűen, néhány lépésben teljesíthető a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Ügyfélprofil Rendszerén (ÜPR) keresztül.

Rég nem látott halritkaság akadt horogra a Balatonban

A természettudósok egykor a folyóvizek menyétjének nevezték a menyhalat, amelynek karcsúsága, hajlékonysága és fürgesége emlékeztet a kisragadozóra. A Balatonban 1965 óta nem találkozhattak menyhallal a horgászok. Négy éve kezdték újratelepíteni a tóba, nemrég pedig az első visszafogott példány is horogra akadt. Több, mint 5 évtized után, egy kaposvári orvos fogott újra menyhalat a Balaton vizéből.

5 kifogott halért 100 ezres bírság a horgásznak

Próbavásárlás útján leplezte le a Nébih Állami Halőri Szolgálata azt a horgászt, aki az előírások ellenére, fogási tanúsítvány nélkül próbált értékesíteni 5 darab Balatonból kifogott pontyot. A hatóság százezer forint összegű halvédelmi bírsággal sújtotta a szabályszegőt.

A magyar pontytenyésztés ismereteit adjuk át Mexikónak

Együttműködési megállapodást kötött a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Latin-Amerika vezető agrárkutatási hálózatának halászati kutatóintézetével, az INAPESCA-val. Az eseményen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is részt vett, aki elmondta, hogy Magyarország azokra a területekre összpontosít a nemzetközi gazdasági együttműködésben, ahol nem a mennyiség, hanem a szakértelem számít. Az élelmiszeripar és a mezőgazdaság ilyen kulcsterületek. A mexikóiak elsajátíthatják a sikeres magyar pontytenyésztés gyakorlati tudását.

Kiderítik, melyik halakból kell többet és kevesebbet enni

Magyar kutatók a vízi ökoszisztémák táplálékhálózati modelljeit elemezve arra keresik a választ, mely fajok halászatával milyen mértékben sérül az ökoszisztéma, vagyis melyik halnak mekkora a jelentősége a tengeri életközösségben. Az alkalmazott modell segítségével a fajokat számozott fontossági sorrendbe teszik, amelyet a halászati kvóta megállapításakor lenne fontos figyelembe venni. Japánban például már elindult egy olyan applikáció, amely segítségével egy szusi étteremben kiválaszthatjuk azt a fogást, amelynek elfogyasztása a leginkább fenntartható.

Közel 10 százalékkal nőhetnek a halászatra fordítható EU-s források

Mintegy 10 százalékkal közel 7,74 milliárd euróra emelkedhetnek a halászatra fordítható európai uniós források. Németh István, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (Mahal) elnöke szerint a mostani támogatási ciklusban mintegy 51 millió euró szolgálja a magyar halgazdálkodási operatív programot. Ebből közel 39 milliót az Európai Unió, a fennmaradó összeget pedig a magyar kormány biztosítja.

A hegyekbe költöznek az alföldi halak