Magyar kutatók oldották meg az invazív kagylók takarmányként való hasznosítását

A hazai édesvízi, nemes ragadozóhalak mesterséges nevelésének és piaci hasznosításának egyik gátját jelenti a fajlagosan magas előállítási költség, melynek egyik fő tényezője a takarmány állati fehérje forrását biztosító tengeri halliszt magas ára. Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének kutatói azt vizsgálták, hogy alkalmas lehet-e a Balatonban tömegesen jelenlévő inváziós kagylófajokból kivont kagylóliszt az importból beszerezhető, csökkenő minőségű halliszt helyettesítésére.

A szénhidrátbontó (karbohidráz) enzim hatása a sertés teljesítményére

A modern sertéstenyésztés célja – a fenntarthatóbb termelési mód keresése közben – a teljesítmény és a nyereség optimalizálása. Ha a takarmány emészti fel a termelési költségek döntő részét, akkor értelme van a lehető legtöbbet kihozni a takarmányból. Egy enzim segíthet a takarmányfelhasználás optimalizálásában – és több enzim is erősítheti egymást. Az összes felhasznált enzim közül a fitázokat (ez az enzim segíti a fitát foszforból a foszfor felszabadulását) és a karbohidrázokat adják rendszeresebben a sertés étrendjéhez. A fitáz felszabadítja a foszfort, és elkerüli a fehérjékkel és ásványi anyagokkal képződő komplexek képződését, ami viszont javítja az emészthetőséget, és növeli a tápanyagok felszívódását, jelentősen csökkentve a foszfor kiválasztását.

Takarmányozási gondok az állattartóknál: nehéz év jöhet a keményítőhiányos kukoricaszilázs miatt

A növény vízellátása a silókukorica termesztésének egyik legkritikusabb eleme. A kukorica tenyészidőszak alatti összvízigénye 370–440 mm, ez fajtánként, illetve hibridenként változik. 2020-ban sok volt a csapadék, ezért a silókukoricák hozama kiváló lett. A szép zöld kukoricanövény azonban sok termőhelyen okozott csalódást a termelőknek.Ugyanis nem minden a szép külső. Amikor 2,5-3 méter magas a kukorica, de csak egy cső van rajta, akkor a keményítő koncentrációja alig éri el a 30 százalékot. Mit érdemes tenni a jó takarmány előállítása érdekében?

A jó takarmány titka: a lehető legjobb szilázs készítése

Az állattartók olcsó tömegtakarmányt biztosíthatnak állataiknak a silózással. Az egyik legfontosabb feladat, hogy a silózástól a feletetésig megakadályozzuk a silóban lévő értékes energia és fehérje elvesztését. Az esetleges veszteségeket ugyanis később drágább forrásokból kell kiegészíteni, hogy az állatok termelése ne csökkenjen. Azonban fontos figyelni rá, hogy az előkészítés, a silózás és a feletetés során kedvezőtlen hatású mikroorganizmusok is elterjedhetnek a takarmányban.

Kevesebb antibiotikum a takarmányban: közel 1 milliárdos támogatásból fejlesztett takarmánykiegészítőket a magyar-kanadai cég és a SZIE

Egyre inkább az antibiotikum-mentes húsokat részesítik előnyben az élelmiszergyártók és a fogyasztók is. Ez komoly kihívást jelent az állattartók számára, akik a szigorú előírások betartása végett keresnek alternatív megoldásokat. Egy kanadai-magyar biotechnológiai cég az NKFI Alap segítségével, a Szent István Egyetemmel együttműködésben fejleszt olyan természetes, gyógynövény alapú takarmánykiegészítő termékeket, amelyekkel kevesebb antibiotikummal is nevelhetők egészséges sertések.

8 módszer a fűhiány kezelésére

Arra ösztönzik az állattenyésztőket, hogy számítsák ki, mennyi fű áll rendelkezésre takarmányozás szempontjából, és gyorsan cselekedjenek, ha fűhiány lép fel. Az április és a május is tipikusan azok a hónapok, amikor a szálas takarmány termesztése számottevő, viszont néhány állattenyésztő kiegészítő takarmánnyal, korai elválasztással és silózásra szánt mezők lelegeltetésével tenyészti állatait.

Digestarom® DC - az antibiotikum- és ZnO- felhasználás visszaszorítására!

A BIOMIN széles körben elismert, mint a világ egyik vezető növényi alapú takarmány adalék gyártója. Több mint 150 kutatóintézettel való szoros együttműködésben végzett, 30 éves kutatás-fejlesztésének köszönhetően jött létre a forradalmian új Digestarom® DC terméke, amely a növényi adalékok következő generációjának számít.

A lenmag alapú takarmányozás

A „Bleu-Blanc-Cœur” (Kék-Fehér-Szív) szövetséget 2000-ben hozták létre Franciaországban gazdálkodók, tudósok, agrármérnökök, orvosok és a fogyasztók képviselőinek összefogásával. Azzal a céllal jött létre, hogy a takarmányozáson keresztül a gazdasági haszonállatainknak jobb egészséget biztosítson, és az így előállított termékek minőségének javításával (omega-3 tartalom növelése) hozzájáruljon az emberek egészséges táplálkozásához. Mindezt a legkisebb környezeti terhelés mellett, a fenntarthatóság jegyében.

Együttműködéseken át – az UBM sikersztorija folytatódik

Nem mindennapi történet az UBM-é, amely vállalat átgondolt stratégia mentén a kezdeti szójakereskedelmi tevékenységből kiindulva mára a hazai takarmányipar megkerülhetetlen szereplőjévé vált. És a magyar sikersztori folytatódni látszik, most már egész Közép-Európát célozzák meg. A kezdetekről, a jelenről és a jövőbeni tervekről Varga Gáborral, az UBM vezérigazgató-helyettesével, a Magro.hu beszélgetett.

Precíziós permetezőt és egy remek rendsodrót néztünk meg

A magyar állattenyésztésben is terjednek a robotok

Egyre több üzem használ precíziós eszközöket Magyarországon az állattenyésztésben is. Már nem csak a fejéshez, de az etetéshez is sokan robottechnológiát alkalmaznak. Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója egy siófoki agrárrendezvényen azt is elmondta, hogy egy közel 5 milliárd forintos teljesen zöldmezős beruházást terveznek, amellyel évente mintegy 2000 fajta végterméket állíthatnak elő. Így pedig teljesen testre szabhatóvá válik majd a takarmányozás. Egyre nagyobb szerepet kapnak a robotok az istállóban.

11,5 millió brojlerből 9 milliót az UBM takarmányoz

2019. december 10-én az UBM és a MA-KA képviseletében többedmagunkkal vettünk részt az Aviagen Kft. több éve rendszeresen szervezett ”Ross 400 Club” rendezvényén.

Egyedülálló takarmánygyártó üzemet építenek a magyarrá lett belgák Somogyban

Mennyi veszteséget okoznak a bélmegbetegedések a sertés-, a baromfi- és a szarvasmarhatartásban?

A bélbetegségek által okozott veszteség általában sokkal nagyobb, mint arra a klinikai tünetekből következtetni lehet. A gyulladás megjelenésével a növekedés dinamikája csökkenhet vagy meg is állhat, így a jószág testtömege elmaradhat a genetikai potenciáltól, illetve csökkenhet a tej- vagy tojáshozam. Ráadásul a gazdák a szubklinikai gyulladásokat nem ismerik fel, csak azt észlelik, hogy valamivel rosszabb lesz a termelés. És akkor jönnek képbe, sajnos, automatikusan az antibiotikumok, melyeknek számos hátrányos hatása is van. Az alábbikaban, Dr. Jakab Gáborral, a BIOMIN magyarországi igazgatójáva, a témában készült beszélgetésünket olvashatja.

Ha jót akar a marhájának, kiskérődzőjének, NOACK RUMEN Y nyalótömböt vegyen neki

A jó takarmányhasznosuláshoz a szarvasmarháknál, a bendőben jó kondícióban és megfelelő mennyiségben jelen levő mikroorganizmusokra van szükség. Ennek előfeltétele a kiegyenlített gyomor pH. A kiskérődzők nem megfelelő takarmányozása viszont csökkenti a betegségekkel szembeni ellenálló képességüket. A hiányos ásványi anyagellátás betegségekhez és problémákhoz vezet. Mindezekre megoldást nyújt a nyalótömb.

Hatályba lépett az uniós rendelet: kevesebb réz adható a malacoknak

Augusztus 13-tól kell betartani azt az uniós jogszabályt, amelyik maximalizálja a malactápokban adható réztartalmat. A sertéstartók azért aggódnak, mert a réz fontos ahhoz, hogy megelőzzék a malackorban halálos veszélyt jelentő hasmenést. A réz ugyanis a sertések számára esszenciális mikroelem. Enzimek alkotórésze, szerepet játszik az idegrendszer-, a keringés- és az immunrendszer működésben. Részt vesz a csontozat építésében, a a bélrendszerben pedig antibakteriális hatást fejt ki. Az állattartók leginkább ez utóbbi hatását értékelik nagyra.

NOACK RUMEN Y, a szarvasmarhák és kiskérődzők nyalókája

A jó takarmányhasznosuláshoz a szarvasmarháknál, a bendőben jó kondícióban és megfelelő mennyiségben jelen levő mikroorganizmusokra van szükség. Ennek előfeltétele a kiegyenlített gyomor pH. A kiskérődzők nem megfelelő takarmányozása viszont csökkenti a betegségekkel szembeni ellenálló képességüket. A hiányos ásványi anyagellátás betegségekhez és problémákhoz vezet. Mindezekre megoldást nyújt a nyalótömb.

Új takarmánykiegészítő segíthet a teheneknek kevesebb metánt termelni

A szarvasmarhák 11 százalékkal több metángázt juttatnak a légkörbe, mint ahogy azt korábban becsülték. A tehenek metánkibocsátása világszerte komoly vitákat vált ki, de egy új, természetes növényekből készült takarmánykiegészítő használatával a jövőben ez jelentősen csökkenthető lesz. Jelenleg is mintegy 1,5 milliárd tehén él a Föld bolygón, ez a becslések szerint 2050-re a számuk eléri majd a 2,5 milliárdot. A tudósok szerint egy tehén évente akár 120 kg metángázt is termelhet, ami felelős az üvegházhatás felgyorsulásáért, mert a szén-dioxidnál 20-szor károsabb az üvegházhatás kialakításában.