A legnagyobb feladat már nem a vízelvezetés, hanem a vízmegőrzés

Agrárfórum Bács-Kiskun megyében: nagy kihívások előtt a magyar mezőgazdaság

Gondolná, hogy Ugandában támogatja a halászatot Magyarország?

A szikes tavak nagyhatalma Magyarország

Öntözésre használná a szennyvizet az Európai Parlament

Pénzeső hullik az öntözésre: egyszerűbb eljárás, pályázati pénzek és sokkal jobb termésátlag 

Néhány hónapja még a döcögős adminisztráció és a pályázatok évekig tartó elbírálása tette nehézkessé a magyar öntözésfejlesztési tervek megvalósítását, de azóta nagyot fordult a világ. Ömlik a pénz az öntözésfejlesztésre: január 1-től egyszerűsödött a vízügyi szabályozás, az illegális kutakat 2020 decemberéig lehet legálisan bejelenteni. A magyar mezőgazdaság egyik legaktuálisabb témájában az öntözőrendszereket forgalmazó Bauer Hungária Kft. ügyvezetője, Tóth Éva válaszolt a Magro.hu kérdéseire. 

Ömlik a pénz és a víz is: évente 17 milliárd forint jut öntözésfejlesztésre

További nemzeti forrásokat különített el öntözésfejlesztés megvalósítására a kormány, illetve konkrét feladatokat határozott meg azzal kapcsolatban. A 2017 végén megjelent öntözésfejlesztési stratégia megalkotásáról szóló kormányhatározat előírta többek között az öntözési kataszter készítését. Annak részeként a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a felszíni vízzel jelenleg kielégíthető hatásterületen végzett el vízigény-felmérést: ennek során a gazdálkodók közel 300 ezer hektár öntözésére jeleztek új igényt.

Többet kellene öntözni a csapadékgazdálkodás helyett, 17 milliárd jön rá évente

Magyarország vízkészletének 3 forrása van: a csapadék, a felszíni, valamint felszín alatti vizek. A tervezett fejlesztési beruházásokkal többszörösére növelhető a vízkínálat által az öntözött területek nagyságának hatásterülete. Öntözésre elsősorban felszíni víz vehető igénybe, ennek hiányában engedélyezhető csak felszín alatti vízből történő vízkivétel, amelyet lehetőség szerint talajvízből kell biztosítani. A csapadékgazdálkodás nem lesz elég.

Folyóvizeinket elpocsékoljuk, pedig Európában egyedülálló Magyarország vízkár-veszélyeztetettsége

A gyakori ár- és belvíz komoly károkat okoz, mint ahogy az egyre hosszabb aszályos időszakok is. Sokat segítene, ha az átfolyó vizeket a jelenleginél jóval nagyobb mértékben tudnánk megtartani és hasznosítani. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara évek óta igyekszik felhívni a figyelmet a vízkár elkerülésének lehetőségeire és keresni a megoldásokat. Kecskeméten tartottak szakmai rendezvényt a vízgazdálkodásról.

Újra fizetni kell a járulékot az ipari mennyiségű vízért

Az öntözési, halgazdálkodási és rizstermelési vízhasználat vízmennyisége után a 2018. augusztus 15. és 2018. november 30. közötti száraz időszakban a vízfelhasználóknak nem kellett vízkészletjárulékot fizetni. De ennek most már vége, újra fizetni kell a járulékot.

17 milliárd forint jut az öntözési célú mezőgazdasági fejlesztések előkészítésére és megvalósítására

Áder János köztársasági elnök a fenntartható mezőgazdasági vízgazdálkodás hatékonyságának növeléséről tárgyalt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) vezető tisztségviselőivel. A tárgyalásokat követő sajtótájékoztatón Győrffy Balázs, a NAK elnöke bejelentette, hogy a kormány az öntözési célú mezőgazdasági fejlesztések előkészítésére és megvalósítására 2020–2030 között a tervek szerint minden évben 17 milliárd forint forrást biztosít.

Megmenekülhetnek az illegális kutak: 2020 végéig bírság nélkül engedélyezést javasol a Kamara

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) még 2016-ban kezdeményezte azt a törvénymódosítást, miszerint az illegálisan kialakított kút fennmaradását 2018. december 31-ig bírságmentesen lehessen engedélyeztetni az illetékes vízügyi hatóságoknál. A Víz Keretirányelv stratégia tervének 2021-ig elkészítendő felülvizsgálatával, valamint a Vidékfejlesztési Program mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazatfejlesztési felhívásának 2020. augusztus 3-i utolsó benyújtási lehetőségével összhangban a moratórium 2020 végéig történő meghosszabbítását kezdeményezte a Kamara. Erről a napokban tárgyal a kormány.

Megoldanák a világ vízgondjait: külföldön is sikeres a magyar vízipar

A klímaváltozás és a globális felmelegedés hatása a bolygó vízkészletének állapotát is befolyásolja. Ezért fontos feladat, hogy megoldást találjunk a vízhiány, a vízszennyezés és a vízellátás kérdésére. Ma a Földön minden második ember városokban él, 30 év múlva viszont ez az arány már 2/3 lesz, ami elképesztő keresletet jelent majd a megbízható és biztonságos vízellátásra. A magyar vízipar rendelkezik az ehhez szükséges tudással és technológiával.

Alkotmányellenes a kútfúrásról szóló törvény, nem lehet szabadon 80 méterre menni

Alkotmányellenes a vízgazdálkodási törvény júliusban megszavazott módosítása – mondta ki határozatában az Alkotmánybíróság Áder János köztársasági elnök indítványa nyomán. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a vízgazdálkodásról szóló törvény idén júliusban elfogadott, még ki nem hirdetett módosítása nincs összhangban az Alaptörvénnyel. A felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi védelme, továbbá a vízhasználat jövő generációk érdekeit is figyelembe vevő szabályozása az Alaptörvényből következően az állam elsődleges kötelezettsége. A törvénymódosítás céljai, vagyis az állampolgárokat sújtó felesleges adminisztratív terhek csökkentése, illetve az ellenőrzés hatékonyságának növelése más módon is elérhetők. A kútfúrásról szóló törvény nem módosul.

Áder János megfúrta a kútfúrásról rendelkező törvény módosítását

A köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz küldte a vízgazdálkodási törvény módosítását. Az Országgyűlés által július 20-án elfogadott, ki nem hirdetett jogszabály alapján nem kellene engedélyeztetni és bejelenteni a 80 méternél sekélyebb, és csupán a házi vízigényt kielégítő kutakat. Az alkotmánybírósági beadványban az államfő azt írja, a jogszabály az ivóvízbázis jelenlegi állapotát és védelmét tekintve visszalépésnek minősül, ez pedig sérti az alaptörvényben is garantált egészséges környezethez való jogot.

Több országrészben is várható vízgazdálkodási fejlesztés

Megújul a vízgazdálkodási rendszer a Jászságban és javítják a Felső-Duna mellékágrendszerének árvízvédelmét és vízpótlását. A jászsági vízgazdálkodási rendszer rekonstrukciójának első üteme az Európai Unió és a magyar állam 1,65 milliárd forintos támogatásával, a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) keretében várhatóan a jövő évben indul – tájékoztatott a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig).

Vízválság fenyeget, villámárvizekkel és belvizekkel

Hazánkban is láthatóak a vízválság fenyegető jelei: 1998 óta a nagy folyóinkon kilenc alkalommal vonult le rekordokat döntő árhullám, holott a megelőző ötven évben mindössze kétszer történt ilyen. Gyakoribbá váltak a rendkívüli hevességű, viszonylag kis területre kiterjedő, úgynevezett villámárvizek. A belvíz mellett a szélsőséges vízhiányok is sűrűsödtek, például 2015-ben a Duna kivételével minden nagyobb folyó negatív rekordot hozott. Az aszálykárok is egyre nagyobbak, ugyanakkor kevéssé használjuk ki a víz adta előnyeinket, például az öntözés területén.

Vízhiány még épp nincs a mezőgazdaságban a korábbi aszály ellenére

A nyár folyamán a gyakori csapadékhiány miatt az átlagos időjárású évekhez viszonyítva idén másfélszer több vizet használtak fel az Alföld középső vidékein gazdálkodók. Vízhiány nincs, de a szakemberek nem szeretnének még egy, az ideihez hasonló nyarat.