Örülhetnek a horgászok: gyérítik a kárókatonákat

Hamarosan megkezdődik a nagy kárókatonák állományának gyérítése a Tisza-tavon, amire a fenntartható halgazdálkodás érdekében van szükség - közölte a Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft. ökológusa pénteken az MTI-vel.

Több, mint 400 kilónyi hal pusztult el Balatonlellén egy strandnál

Fejleszteni kell a magyar haltenyészetek technológiai szintjén

A horgászat 100 milliárd forinttal járul hozzá a magyar GDP-hez

A horgászat mint rekreációs tevékenység a járulékos szolgáltatások igénybevételével együtt, összességében 100 milliárd forintos nagyságrenddel járul hozzá a bruttó hazai termék (GDP) összegéhez - mondta Nagy István agrárminiszter csütörtökön, a VI. Nemzeti horgászsport gála és támogatói banketten, a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban.

Szibériai kaviárt termelnek az arab sivatagban - videó

Az Egyesült Arab Emírségekben van a világ legnagyobb kaviárfarmja. Az Emirates AquaTech cég fenntartható módon működtet akvakultúrát Abu-Dzabiban, ahol kaviárt és füstölt tokhalat is készítenek. A felhasznált német technológiának köszönhetően úgy tervezik, hogy az üzem teljes kapacitását kihasználva évente 35 tonna prémium halikra és 700 tonna tokhal is előállítható, illetve tenyészthető lesz. Ezeken kívül a tokhal fennmaradását is biztosítani szeretnék.

A horgászattal és halgazdasággal kapcsolatos kötelező dokumentumok érhetők el a Nébih honlapján

Tavaly év végén módosult a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvény, valamint a halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló rendelet. A jövőben több dokumentum kötelező adattartalmát a Nébih honlapján érhetik el a horgászok és a halgazdálkodásra jogosultak.

Aki nem írja be a kifogott halat, egy év eltiltást kaphat büntetésként

Az idén sem emelkednek a balatoni horgászjegyárak, a tó horgászrendje viszont néhány pontban módosul - közölte Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. (BHN) vezérigazgatója az MTI-vel pénteken. A módosítások szigorítással és könnyítéssel is járnak.

Harmadára csökkentették a pontyok tenyészidejét a Debreceni Egyetem kutatói

Harmadára rövidítették a pontyok tenyészidejét a Debreceni Egyetem agrárkarának kutatói. Az intézmény Halbiológiai Laboratóriumában olyan technológiát dolgoztak ki, amellyel 12-13 hónap alatt elérik az ivarérettséget és a piaci méretet az egyedek.

Portugália 57 kilóval vezeti a mezőnyt, Magyarország 5,3 kilóval a sereghajtók között

Az EU statisztikái alapján az éves halfogyasztás Magyarországon 5,3 kilogramm/fő. Ezzel az utolsók között vagyunk Európában, az első helyen a portugálok állnak közel 57-tel. De milyen a hazai haltermelés helyzete? Erről tudhat meg többet cikkünkből.

Vinnék a magyar halat külföldre is, de az itthoni kereslet miatt nem mindig jut exportra

Tarthatják a tavalyi eredményeket a hazai halgazdaságok az időjárási nehézségek ellenére, mivel az áfacsökkentés miatt belföldön is erősen nőtt a kereslet a magyar hal iránt. Emiatt nehezen tudja kiszolgálni a külföldi megrendeléseket a halgazdaságok többsége. A hosszabb szezon következtében a halaknak több idejük maradt a fejlődésre, így az őszi lehalászás idején nagyobb méretű példányok kerültek ki a tavakból. A piac továbbra is pezseg, a jelenleginél jóval nagyobb mennyiséget is el tudnának adni a halgazdaságok.

A magyar horgászok rémálma lett a törpeharcsa

A törpeharcsa elképesztő szaporaságával és falánkságával nemcsak az őshonos fajokra, hanem önmagára is veszélyt jelent majd. Falánkságával a magyar horgásztársadalom sok tagjának bosszúságát okozza, és még nem tudni, mi lehet ellene a megfelelő megoldás.

Ezzel az anyaggal sikerrel léphet fel a halbetegségek ellen

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) halegészségügyi fórumokat rendezett a haltermelők és a horgászszervezetek részére. A rendezvényeken bemutatták a frissen elkészült Halegészségügy, halbetegségek című kiadványt.

75 százalékos beruházástámogatást szeretnének az akvakultúra számára

Az édesvízi akvakultúra támogatása Magyarországon kulcskérdés, ezért szerencsés, hogy az Európai Unió is érzékeli a tógazdasági haltenyésztés növekvő fontosságát. Így más országok képviselői is hajlanak az ezzel kapcsolatos magyar javaslatok elfogadására.

Zár alá került az óriáshal

Jogerősen lezárta az eljárást a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az illegálisan áttelepített óriásponty ügyében. A hatóság a jellegzetes pikkelyrajzolat-rendellenességgel rendelkező egyedet zár alá helyezte, ezzel egyidejűleg 3 millió forint halgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezte az érintett vízterület halgazdálkodásra jogosultját. A halgazdálkodásra jogosult szeptember 30-ig kapott határidőt a kapitális méretű hal eredeti élőhelyére történő visszaszállítására, ellenkező esetben további szankciókra számíthat

15 milliárdért kétszer annyi halat etetne a magyarokkal az Agrárminisztérium

Évek óta törekszik a szaktárca a hazai halfogyasztás növelésére. A célok megvalósításához hozzájárulhat, hogy a fogyasztási célú hal ÁFA tartalma 27 százalékról 5 százalékra mérséklődött. A 2014-2020-as Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) végrehajtásához az Európai Tengerügyi és Halászati Alapból Magyarországnak megállapított tagállami kerettel és a nemzeti önrésszel együtt mintegy 15,5 milliárd forint áll rendelkezésre.  Ez az összeg a halgazdálkodás fejlesztését, a hazai haltermelés és halfeldolgozás bővítését, valamint a halfogyasztást ösztönző marketing tevékenységet segíti.

Hiába a milliós fizetés, a fiataloknak nem fűlik a foguk hozzá

Bajba került a halas szakma Franciaországban. Az ottani halászati szakmai szervezetek országos konferenciáján arra figyelmeztettek a szakértők, hogy 2 éven belül minden hatodik francia halász, tehát 2 ezer ember megy nyugdíjba, utánpótlásuk pedig nincs. Miért nem tetszik a fiataloknak a francia halászat?

Ezzel a takarmánnyal nem lesz iszapízű és zsíros a pontyhús, sőt, még spórolhat is vele

Bár viszonylag sokat fogyasztunk belőle, Magyarországon a tógazdasági ponty fogyasztói megítélése rossz. A szálkák mellett a fő kifogás, hogy a pontyhús zsíros és kellemetlen iszapíze van. Ezek a rossz tulajdonságok összefüggésben vannak az életmódjával és a tartástechnológiával, leginkább a takarmányozással. A haltermelőknek ezért oda kell figyelniük a tenyésztett halak minőségére is. Érdemes más haltápra váltani: az új irányok követésével több pénz és jobb minőségű termék érhető el a tavi pontytakarmányozás megváltozásával.

Kecsegéket telepített a Dunába a Halászati Kutatóintézet

Kutatási programot indítottak a hazánkban őshonos, nem vándorló tokfélék állományainak megőrzésére, populációik rehabilitációjának elméleti és gyakorlati megalapozása érdekében. A kecsegetelepítés két nagy folyónkat is érinti. A NAIK Halászati Kutatóintézet az Agrárminisztérium támogatásával 2018 elején kezdte el a programot, a Tisza után nyáron a Dunába is több száz előnevelt kecsegeivadékot engedtek.