„A szántóföldtől az asztalig” a hazai élelmiszereket állítják a Szentlőrinci Gazdanapok középpontjába

Augusztus első hétvégéjén rendezi meg a Szentlőrinci Gazdanapokat a Baranya Megyei Vállalkozói Központ (BMVK). A szakvásár a legújabb gépeknek, termeléstechnológiáknak, fejlesztéseknek, gazdasági állatkiállításnak és számos, a közönséget vonzó szakmai és szórakoztató programnak is teret ad, középpontban a hazai élelmiszertermékekkel. Idén Székelyföld lesz a rendezvény díszvendége.

Vajon hol volt új bioélelmiszer-értékesítési rekord Európában?

A statisztikák szerint Európában Dánia az egyik legnagyobb bioélelmiszer fogyasztó. A dán statisztikai hivatal adatai szerint 2018-ban a kiskereskedelemben az összes bioélelmiszer-értékesítés új rekordot ért el, ami 1,73 milliárd eurónak felel meg. Ez a trend jelenik meg a 2050-ig meghatározott jövőképükben is. A dánok a biogazdálkodásban látják a megoldást.

Gyomnövények segítségével forradalmi változás a növényvédelemben

Az Inbioar egy olyan biotechnológiai projekt Argentínában, amely növényi kivonatokból származó termékek kifejlesztésével foglalkozik a növényvédelem érdekében, fitokémián (vagyis a növények kémiai vizsgálatán) és ökológián keresztül.

Kiemelt helyen az ökológiai és a precíziós gazdálkodás

A Szentlőrinci Gazdanapok 1994-ben nyitotta meg először kapuit. Az eltelt negyedszázad alatt a Dél-Dunántúl legnagyobb mezőgazdasági és élelmiszeripari vásárává nőtte ki magát, s immár huszonhatodik alkalommal augusztus 2. és 4. között várja a szakmai és nagyközönséget.

Gazdafórumot tartottak Karcagon: terítéken a környezetvédelem, az ökológia és a drónok

A rendezvényen a mezőgazdaság aktualitásairól, a környezetvédelem és az ökológiai gazdálkodás követelményeiről, valamint az új technológiai elemekről szóltak az előadók. A mezőgazdasági drónok szerepe jelentősen meg fog növekedni az elkövetkező időszakban a termelésben. A repülő robotok működésének megismerése és a technológia alkalmazása kellő és alapos szabályozás mellett olyan segítséget tud nyújtani a gazdálkodóknak, amelynek előnyeit senki nem hagyhatja figyelmen kívül.

Rovarölő permetezőszer kapott szükséghelyzeti felhasználási engedélyt a bio gyümölcsösökben

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal engedélyezte a Piretro Natura rovarölő permetezőszer szükséghelyzeti felhasználását ökológiai termesztésű alma, cseresznye, meggy, kajszi, szilva és bogyósgyümölcs kultúrákban cseresznyelégy, foltosszárnyú muslica, molykártevők, levéltetvek és levélbolhák ellen. Fontos, hogy a szer használata kizárólag ökológiai termesztésű ültetvényekben engedélyezett.

8 ezer tájfajta paradicsom palánta került a hazai földekbe

2019. május 16-a mérföldkő volt az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet életében, ezen a napon ért ugyanis révbe többéves kutatáson alapuló tájfajta paradicsom termékfejlesztési projektjük. 2012-ben indították útjára a hazai tájfajta paradicsomok ökológiai termeszthetőségét vizsgáló részvételi kutatásukat. Ekkorra a tájfajták már teljesen kiszorultak a köztermesztésből. A kutatási munkához a vetőmagokat a Növényi Diverzitás Központtól, közismertebb nevén a tápiószelei génbanktól kapták meg. A vizsgálatok célja az volt, hogy az ökológiai termesztésre legalkalmasabb tájfajták újból teret nyerjenek a hazai kertekben, újra lehessen élvezni különleges szín- és formagazdagságukat és nem utolsó sorban zamatos ízüket.

Látott már burgonyamagot?

Mert hazánkban csak kevés ember találkozott burgonyamaggal, hiszen a burgonyának általában a gumóit szoktuk április közepén ültetni. A Solace EU projekt keretében egy teljesen új módszert, a magról vetést alkalmazta az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet. Nem a burgonya gumóját ültették el március végén, hanem a magból palántát neveltek, és az kerül majd májusban végleges helyére. Ennek az előnye az, hogy a gumóval átvitt, talajeredetű fertőzéseket minimálisra lehet csökkenteni, ami az ökológiai gazdálkodás egyik nagyon sarkalatos pontja.

Különleges paradicsomadományt kapott Magyarország legnagyobb közösségi kertje

30 darab kiemelkedő minőségű öko paradicsompalántát adományozott a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) Közösségi Kertek programja javára a Föld Napja alkalmából az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi). Olyan gasztronómiai ínyencségekről van szó, amelyeket eddig leginkább csak a génbankok őriztek. Ezeknek az elfeledett tájfajtáknak helyük van a kiskertekben, az oktatásban és a vacsoraasztalokon is, mondta el az ÖMKi tájfajta paradicsom projektjének felelőse, Takács Bence.

Bár itthon is hiány van belőle, a magyar ökológiai vetőmag nagy része az EU-ba megy

Kapálás és ásás nélkül kertészkedik, mégis gyönyörűek a zöldségei - hogyan csinálja?

Több, mint 100 résztvevőnek tartott előadást Kismaroson az általa kifejlesztett az ember- és környezetkímélő kertművelési módszerről Gyulai Iván ökológus, a mélymulcsos kertészet egyik leghitelesebb magyarországi képviselője. Az előadást egy fórumbeszélgetés követte, ahol a vendégek a szakembert kérdezhették.

Több tízezren tüntettek a fenntarthatóbb mezőgazdaságért és az ökogazdálkodásért Berlinben

A 35 ezres tömeg azért gyűlt össze a német fővárosban, hogy jelezzék a politikusok és döntéshozók számára: nem kérnek az iparosodott nagyüzemi mezőgazdaságból. Ehelyett olyan támogatási rendszert követeltek, amely egyaránt jó az őket körülvevő élővilágnak, a haszonállatoknak és a termelőknek. Még a szervezőket is meglepte az, hogy ennyien elmentek a rendezvényre, és egyben mutatja, mekkora az igény a jó minőségű, biztonságos élelmiszerre.

Ez a disznó 2 és félszer többet ér, mint a hagyományos sertés

Egyre nő az igény a fogyasztói oldalon a biohúsok iránt. A biomalacok már most is igencsak drágák: egy 30 kilós hízó 150 euróba (48 ezer forint) kerül. Ám hiába nőtt az igény, a gazdáknak még mindig nehéz a dolguk, amikor a biosertés eladásáról van szó. Ugyanakkor az átvételi árak stabilan és magasan a hagyományos vágósertés árai felett vannak. Annak ellenére, hogy a költségek növekednek, még mindig nyereséges az ökológiai sertéstartás.

Meglepődik, ha kiderül, hogy nem környezetbarátabb a biotermesztés?

Egy svéd tanulmány szerint a biogazdálkodással előállított termékek ökológiai lábnyoma nagyobb, mint a hagyományos módon termelteké. A kutatás eredményét vitatják a hazai ökogazdálkodók és előre megrendelt tanulmányról beszélnek. Egy magyar akadémikus azonban hasonló eredményekről számolt be a biotermesztés földhasználati igényéről.

A kárpáti borzderes és az ökogazdálkodás hozta meg a boldogságot a nyugat-alföldi tanyára

Az elhagyott zártkertek hasznosításának egyik lehetősége a ligetes legelők kialakítása, a több kertre kiterjedő környezetkímélő állattartás. Az elhagyott porták udvarait is hasonlóképpen lehetne hasznosítani juhok legeltetésével és a belőlük készült termékek feldolgozásával. A másik nagy segítség a kárpáti borzderes szarvasmarha lehet az elhanyagolt, elgazosodott területeken.

Éjjel permeteznek a biogazdák?

Sokféle tévhit él az agrár és a városi köztudatban is a biogazdálkodásról. Ezek közül néhányról olvashat anyagunkban, amelyekre egyből a cáfolatot is leírjuk. Sajnos többen félreértelmezik az ökológiai gazdálkodás szempontjainak megfelelő agrotechnika gyakorlati okait, és ez súlyos vádakat eredményez. Arra is választ kap, miért este permeteznek a biogazdák.

Mától változnak az ökológiai termelés, címkézés és ellenőrzés szabályai

Megjelent az Európai Bizottság 2018/1584/EU végrehajtási rendelete az ökológiai termelés, a címkézés és az ellenőrzés tekintetében az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről szóló 834/2007/EK tanácsi rendelet részletes végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló 889/2008/EK rendelet módosításáról. A méhészettel kapcsolatos különleges követelményekre és elhelyezési feltételekre, a takarmányösszetételre, valamint az ásványi anyagokra vonatkozó részek változnak.

Borászok, ökogazdálkodók és juhtartók kaphatnak a 63 milliárd forintból

A rendelkezésre álló vidékfejlesztési források mentén, összesen mintegy 63 milliárd forint keretösszeggel, három új pályázati felhívást jelentetett meg az Agrárminisztérium. A pályázati lehetőségek az élelmiszer-feldolgozás és a borászat, az ökológiai gazdálkodás, valamint a kiskérődző-tejágazat szerkezetátalakításának támogatását szolgálják.