Hogy reagálna, ha kiderülne: nem környezetbarátabb a bio?

Meglepő eredményhez vezetett egy kutatás. A vizsgálat alapján született svéd tanulmány szerint a biogazdálkodás nem is annyira környezetbarát, mint eddig gondoltuk. Arra a következtetésre jutottak ugyanis, hogy az így előállított termékek és megtermelt növények ökológiai lábnyoma nagyobb, mint a hagyományos módon termelteké. A kutatás eredményét vitatják a hazai ökogazdálkodók és előre megrendelt tanulmányról beszélnek. Mindenesetre, egy magyar akadémikus hasonló eredményekről számolt be a biotermesztés földhasználati igényéről.

Átfogó növényvédőszer maradvány vizsgálatot tartottak a fővárosi ökopiacon, ez az eredmény

Több, mint 400 hatóanyagra kiterjedő növényvédőszer maradvány vizsgálatot végeztetett az Ökopiacán a Magyar Biokultúra Szövetség. A szúrópróba-szerűen vett saláta, paradicsom, burgonya, alma, szőlő, uborka, körte minták ellenőrzése hivatott megbizonyosodni arról, hogy tiszták, vagy szermaradvány tartalmúak-e a növényi termékek a fővárosi biopiacon. A vizsgálatok elvégzéséhez az Agrárminisztérium Parlamenti és Társadalmi Kapcsolatok Főosztályának nyújtott támogatást.

Szomorú oka van, hogy egyre több gólya marad itthon télen

A költöző madarakra is komoly hatással van a klímaváltozás. Több kutató szerint a jelenség az emberi tevékenységgel karöltve gyökeresen megváltoztatja a vonuló madarak szokásait, ami a hazai egyedeken is észrevehető. A folyamat egyik bizonyítéka, hogy egyre több gólya marad itthon télen. Pedig a gólyák hagyományosan augusztus második felében elindulnak a kontinensünkről a részéről. Ám hasonló folyamat tapasztalható itthon, ami Nyugat- és Dél-Európát már korábban elérte: ennek hatására például Dél-Spanyolországban a gólyák jelentős része télen már el sem megy - mondta Végvári Zsolt, az MTA Ökológiai Kutatóközpont, Duna-kutató Intézetének igazgatója.

Ravasz trükkökkel fejlődik a növényvédelem: illatfelhővel zavarják össze a kártevőket a szőlőben

A kártevők természetes ellenségeinek, viselkedési, párválasztási folyamatainak ismeretét felhasználva és a kórokozók életfeltételeinek gátlásával is remek eredményeket ér el a növényvédelemben a Biocont Magyarország Kft. A cég szaktanácsadója, Jakab Mariann beszélt nekünk arról, hogyan lehet a mezőgazdasági termelés környezetromboló hatásait mérsékelve, ugyanakkor hatékonyan megvédeni a növényállományokat. 

Poloskák és dióburok fúrólégy elleni szer kapott szükséghelyzeti engedélyt dió és paradicsom kultúrákban

Engedélyezte a Nébih a Piretro Natura rovarölő permetezőszer szükséghelyzeti felhasználását ökológiai termesztésű dió és paradicsom kultúrákban dióburok fúrólégy, ázsiai márványospoloska és zöld vándorpoloska ellen. A permetezések időpontjáról a felhasználók a kezelések megkezdése előtt kötelesek tájékoztatni a területileg illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatalát.

„A szántóföldtől az asztalig” a hazai élelmiszereket állítják a Szentlőrinci Gazdanapok középpontjába

Augusztus első hétvégéjén rendezi meg a Szentlőrinci Gazdanapokat a Baranya Megyei Vállalkozói Központ (BMVK). A szakvásár a legújabb gépeknek, termeléstechnológiáknak, fejlesztéseknek, gazdasági állatkiállításnak és számos, a közönséget vonzó szakmai és szórakoztató programnak is teret ad, középpontban a hazai élelmiszertermékekkel. Idén Székelyföld lesz a rendezvény díszvendége.

Vajon hol volt új bioélelmiszer-értékesítési rekord Európában?

A statisztikák szerint Európában Dánia az egyik legnagyobb bioélelmiszer fogyasztó. A dán statisztikai hivatal adatai szerint 2018-ban a kiskereskedelemben az összes bioélelmiszer-értékesítés új rekordot ért el, ami 1,73 milliárd eurónak felel meg. Ez a trend jelenik meg a 2050-ig meghatározott jövőképükben is. A dánok a biogazdálkodásban látják a megoldást.

Gyomnövények segítségével forradalmi változás a növényvédelemben

Az Inbioar egy olyan biotechnológiai projekt Argentínában, amely növényi kivonatokból származó termékek kifejlesztésével foglalkozik a növényvédelem érdekében, fitokémián (vagyis a növények kémiai vizsgálatán) és ökológián keresztül.

Kiemelt helyen az ökológiai és a precíziós gazdálkodás

A Szentlőrinci Gazdanapok 1994-ben nyitotta meg először kapuit. Az eltelt negyedszázad alatt a Dél-Dunántúl legnagyobb mezőgazdasági és élelmiszeripari vásárává nőtte ki magát, s immár huszonhatodik alkalommal augusztus 2. és 4. között várja a szakmai és nagyközönséget.

Gazdafórumot tartottak Karcagon: terítéken a környezetvédelem, az ökológia és a drónok

A rendezvényen a mezőgazdaság aktualitásairól, a környezetvédelem és az ökológiai gazdálkodás követelményeiről, valamint az új technológiai elemekről szóltak az előadók. A mezőgazdasági drónok szerepe jelentősen meg fog növekedni az elkövetkező időszakban a termelésben. A repülő robotok működésének megismerése és a technológia alkalmazása kellő és alapos szabályozás mellett olyan segítséget tud nyújtani a gazdálkodóknak, amelynek előnyeit senki nem hagyhatja figyelmen kívül.

Rovarölő permetezőszer kapott szükséghelyzeti felhasználási engedélyt a bio gyümölcsösökben

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal engedélyezte a Piretro Natura rovarölő permetezőszer szükséghelyzeti felhasználását ökológiai termesztésű alma, cseresznye, meggy, kajszi, szilva és bogyósgyümölcs kultúrákban cseresznyelégy, foltosszárnyú muslica, molykártevők, levéltetvek és levélbolhák ellen. Fontos, hogy a szer használata kizárólag ökológiai termesztésű ültetvényekben engedélyezett.

8 ezer tájfajta paradicsom palánta került a hazai földekbe

2019. május 16-a mérföldkő volt az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet életében, ezen a napon ért ugyanis révbe többéves kutatáson alapuló tájfajta paradicsom termékfejlesztési projektjük. 2012-ben indították útjára a hazai tájfajta paradicsomok ökológiai termeszthetőségét vizsgáló részvételi kutatásukat. Ekkorra a tájfajták már teljesen kiszorultak a köztermesztésből. A kutatási munkához a vetőmagokat a Növényi Diverzitás Központtól, közismertebb nevén a tápiószelei génbanktól kapták meg. A vizsgálatok célja az volt, hogy az ökológiai termesztésre legalkalmasabb tájfajták újból teret nyerjenek a hazai kertekben, újra lehessen élvezni különleges szín- és formagazdagságukat és nem utolsó sorban zamatos ízüket.

Látott már burgonyamagot?

Mert hazánkban csak kevés ember találkozott burgonyamaggal, hiszen a burgonyának általában a gumóit szoktuk április közepén ültetni. A Solace EU projekt keretében egy teljesen új módszert, a magról vetést alkalmazta az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet. Nem a burgonya gumóját ültették el március végén, hanem a magból palántát neveltek, és az kerül majd májusban végleges helyére. Ennek az előnye az, hogy a gumóval átvitt, talajeredetű fertőzéseket minimálisra lehet csökkenteni, ami az ökológiai gazdálkodás egyik nagyon sarkalatos pontja.

Különleges paradicsomadományt kapott Magyarország legnagyobb közösségi kertje

30 darab kiemelkedő minőségű öko paradicsompalántát adományozott a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) Közösségi Kertek programja javára a Föld Napja alkalmából az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi). Olyan gasztronómiai ínyencségekről van szó, amelyeket eddig leginkább csak a génbankok őriztek. Ezeknek az elfeledett tájfajtáknak helyük van a kiskertekben, az oktatásban és a vacsoraasztalokon is, mondta el az ÖMKi tájfajta paradicsom projektjének felelőse, Takács Bence.

Bár itthon is hiány van belőle, a magyar ökológiai vetőmag nagy része az EU-ba megy

Kapálás és ásás nélkül kertészkedik, mégis gyönyörűek a zöldségei - hogyan csinálja?

Több, mint 100 résztvevőnek tartott előadást Kismaroson az általa kifejlesztett az ember- és környezetkímélő kertművelési módszerről Gyulai Iván ökológus, a mélymulcsos kertészet egyik leghitelesebb magyarországi képviselője. Az előadást egy fórumbeszélgetés követte, ahol a vendégek a szakembert kérdezhették.

Több tízezren tüntettek a fenntarthatóbb mezőgazdaságért és az ökogazdálkodásért Berlinben

A 35 ezres tömeg azért gyűlt össze a német fővárosban, hogy jelezzék a politikusok és döntéshozók számára: nem kérnek az iparosodott nagyüzemi mezőgazdaságból. Ehelyett olyan támogatási rendszert követeltek, amely egyaránt jó az őket körülvevő élővilágnak, a haszonállatoknak és a termelőknek. Még a szervezőket is meglepte az, hogy ennyien elmentek a rendezvényre, és egyben mutatja, mekkora az igény a jó minőségű, biztonságos élelmiszerre.

Ez a disznó 2 és félszer többet ér, mint a hagyományos sertés

Egyre nő az igény a fogyasztói oldalon a biohúsok iránt. A biomalacok már most is igencsak drágák: egy 30 kilós hízó 150 euróba (48 ezer forint) kerül. Ám hiába nőtt az igény, a gazdáknak még mindig nehéz a dolguk, amikor a biosertés eladásáról van szó. Ugyanakkor az átvételi árak stabilan és magasan a hagyományos vágósertés árai felett vannak. Annak ellenére, hogy a költségek növekednek, még mindig nyereséges az ökológiai sertéstartás.