A Nobel-díjas Krausz Ferenc tudománypolitikai főtanácsadóként segíti október 1-től a magyar tudományt és kutatást

A Nobel-díjas Krausz Ferenc tudománypolitikai főtanácsadóként segíti október 1-től a magyar tudományt és kutatást.

Magyar kutatók jöttek rá, miért van több kockás sikló a városias tóparti településeken

A BLKI kutatói a mesterséges tóparti élőhelyek hatását vizsgálták a kockás sikló populációk méretére vonatkozóan és meglepő eredményt kaptak.

Mikotoxintűrő és -hatástalanító mikroorganizmusokkal dolgozik a Debreceni Egyetem

A Fusarium gombák által termelt mikotoxinok kontrolljában és ártalmatlanításában nagy szerepet játszhatnak azok a mikroorganizmusok, melyek megfelelő mikotoxintűrő és -hatástalanító képességgel, valamint antagonista tulajdonsággal jellemezhetők.

A hagyományos és a biotermések tulajdonságait hasonlította össze a MATE kutatója

A hagyományos és a biotermések tulajdonságait hasonlította össze a MATE kutatója, zöldségeket és gyümölcsöket is vizsgált.

Meglepő elemzés az Európai Unió mezőgazdaságáról: a fejlesztések eredményeit vizsgálták

Az Európai Unió fenntarthatósági céljai közé tartozik az éhezés és az alultápláltság megszüntetése, valamint az is, hogy biztosítsa a hozzáférést a biztonságos, tápláló és elegendő élelmiszerhez a polgárai számára. A megvalósítás a fenntartható termelési rendszerek népszerűsítésétől, valamint a vidéki infrastruktúrába, illetve az agrárkutatásba és fejlesztésbe történő növekvő beruházástól függ.

Gyakorlati haszonná válnak a magyar agrárkutatások: terméket és szolgáltatást fejlesztenek belőlük

A közelmúltban bevezetett innovációs szolgáltatások révén minden egyetemi polgárnak, minden szakterületen, a nagy potenciált rejtő ötletek minden fázisában képes segítséget nyújtani a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Innovációs Központja. Az elsőként támogatott projektek az agrárium széles spektrumát fedik le – a precíziós növényvédelmi felmérések előkészítésétől egészen a speciális halgazdálkodási eszközök fejlesztésééig.

Összefoglalták, hogyan szolgálják az agráradatok a gazdák hatékonyságát

A mezőgazdaság digitalizációja a termelőkön kívül az agrár szakpolitikának is igazi kihívást jelent. Részben azért, mert - más területektől eltérően - rohanunk azután, ami a földeken már zajlik. Ilyen a drónok és az agráradatok használatának szabályozása is. Az Agrárminisztérium helyettes államtitkára, Juhász Anikó a német Szövetségi Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Minisztérium és az Európai Agrár Kutatási Kezdeményezés online tanácskozásán osztott meg fontos gondolatokat és terveket.

Arannyal mérik a talaj szennyezettségét

A Tomski Politechnikai Egyetem kutatóinak, valamint cseh kollegáiknak köszönhetően a mezőgazdasági termelők már gyorsan képesek lesznek elemezni a földterületek kémiai összetételét egy új készülék segítségével. Ez a készülék lehetővé teszi, hogy a talajba juttatott növényvédő szereket online meg tudjuk figyelni, ezáltal megakadályozható a túl magas vegyi anyag dózis használata.

A NAIK főigazgatója szerint nem lehetőség, hanem kényszer az innováció

Tudjuk, hogy aki nem fejleszt, az lemarad, de a termelőkre nehezedő innovációs nyomás ma már a támogatáspolitikán keresztül is egyre fokozódik - mondta a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója egy kecskeméti agrárkonferencián. Gyuricza Csaba szerint az juthat forráshoz, aki fejleszt, és ezt lehetőség szerint iparágon kívüli résztvevőkkel közösen teszi meg.

Fejenként 1,5 millió forintot kaptak a Nemzeti Agrártehetség Program győztesei

Tavaly ősszel hirdetett pályázatot Nemzeti Agrártehetség Program néven az agrárterületeken tevékenykedő doktoranduszok és fiatal kutatók számára a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ. A fejenként 1,5 millió forint elnyerhető díjat három doktorandusz hallgató és három fiatal kutató kapta meg. A pályázaton olyan doktoranduszok indulhattak, akik agrár-felsőoktatási hallgatói jogviszonnyal rendelkeznek, aktívan szerepet vállalnak a hallgatói, oktatói, kutatói életben és sikeres abszolutóriumot tettek.

Magyar mezőgazdasági technológiákat és vetőmagot visznek Afrikába

673 millió forintos támogatás a mindennek ellenálló magyar zöldségfajták nemesítésére

Stressztoleráns zöldségfajok nemesítésére nyert 673 millió forint vissza nem térítendő támogatást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) Alapból a ZKI Zöldségtermesztési Kutató Intézet Zrt., a Flóratom Kft. és a Neumann János Egyetem konzorciuma. A projekt célja, hogy a paprika, a borsó, az uborka és a dinnye fajoknál növényfiziológiai mérések segítségével olyan hibridek létrehozása, amelyek a lehető legjobban ellenállnak a klímaváltozásból adódó külső tényezők okozta stresszfaktoroknak.

Agrometeorológia csúcstechnológiával Hajdú-Bihar megyében

Stratégiai partnereivel együttműködve Magyarország legkomplexebb agrometeorológiai mérőhelyét alakította ki a Debreceni Egyetem AKIT. Az obszervatóriumban a hagyományos földi megfigyeléseken kívül az országban egyedülálló távérzékelési kutatások is teret kapnak. A központ 3 mérőhely (Kismacs, Látókép és Debrecen) agrometeorológiai alap- és modellezett adatait szolgáltatja, ami évente átlagosan 25-30 egyetemi oktató, kutató és hallgató tudományos tevékenységének az alapja. Továbbá szakmai segítséget nyújt új mérőhelyek mérési programjának tervezésében és minőségi adatbázisok előállításában is.

Agroverzum néven nyílt meg Tudományos Élményközpont Martonvásáron

Több gyakorlat a kutatóintézetben, és kétszer annyi agrárhallgató a terv

Stratégiai megállapodást kötött a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ és a Szent István Egyetem. Folytatódik a Nagy István agrárminiszter által 2018 júniusában meghirdetett Gödöllői Program - amelynek legfőbb célja, hogy megújítsa a hazai agrárszakképzést, -kutatást és -felsőoktatást. Több kutatásban vehetnek részt a Szent István Egyetem agráros hallgatói, ezzel tovább fokoznák a magyar mezőgazdaság versenyképességét.

A mezőgazdasági tudományos kutatás volt a középpontban az Óvári Tudományos Napokon

"Fenntartható agrárium és környezet - az Óvári Akadémia 200 éve - múlt, jelen, jövendő" címmel rendezték meg a XXXVII. Óvári Tudományos Napokat a Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karán. Az eseményen több 100 értékes előadást hallgathattak meg az érdeklődők agrárműszaki, agrárökonómiai, vidékfejlesztési, állattudományi, élelmiszertudományi, növénytudományi, takarmányozási, vadászati, halászati és természetvédelmi szekciókban.

Szerbiai és magyar együttműködés a mezőgazdaság sikeréért

Konferenciával ünnepelte a magyar tudományt Hódmezővásárhelyen, a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kara, a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Területi Bizottság Mezőgazdasági Szakbizottsága, és a Magyar Biológiai Társaság Szegedi Csoportja. A Regionális eredményekkel a határok nélküli mezőgazdaságért című eseményről, Horváth József, az SZTE Mezőgazdasági Kar dékánja beszélt. A szegedi agrárkutatás bemutatta, hol tartanak a közös projektek.

Gombafertőzéseknek ellenálló búza- és kukoricafajtákat nemesítenek Szegeden

Gombafertőzéseknek ellenálló búza- és kukoricafajták nemesítésén dolgoznak a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. szakemberei több kutatóintézettel és mezőgazdasági céggel együttműködve, a 740 millió forintos összköltségű projektet az unió is támogatja.