Némelyik dal hallatán táncra perdülnek a malacok

Egy belgiumi sertéstenyésztő úgy véli, hogy a különböző zenei műfajok érdekes hatással vannak a sertések viselkedésére. A Reuters szerint Piet Paesmans akkor figyelt fel először a jelenségre, amikor a fia „egy lomha termékenyítés során” elkezdett énekelni egy dallamot a kocaistállóban. Elmondása szerint a kocák láthatóan élvezték a dallamot, és izgatottá váltak, csóválták a farkukat.

A mesterséges intelligencia segít megtudni, miről röfögnek a disznók

Állatjóléti megfontolások motiválták azt a nemzetközi kutatást, amelynek eredményeit a Scientific Reports folyóiratban megjelent tanulmány ismerteti. A kutatók szerint a mesterséges intelligencia alkalmas lehet a házisertések (Sus scrofa domestica) a horkantástól a visításig terjedő, meglepően sokféle hangadásának dekódolására.

A joystickkal is jól bánnak a Panepinto és Yorkshire malacok

A disznók képesek elsajátítani egy joystick működtette videojáték-feladatot. Erről számolt be egy friss kutatás eredményeit összegezve a tanulmányt közösen jegyző Purdue Egyetem és a Comparative Cognition Project (összehasonlító megismerési projekt). Panepinto-mikró és 2 Yorkshire disznó vett részt a joystickkal működtethető videojáték-feladatban. Kiképezték őket egy olyan joystick kezelésére, amelynek mozgását a számítógép monitorán a kurzor jelezte. A tanulmányról szóló ismertetőt a Frontiers in Psychology folyóiratban publikálták.

Vitaminhiány: szerencsétlenség közeleg a sertéstartó telepeken

A piacok változásával, a kialakult új helyzetekben a disznók ideális étrendje is változik. Ami ebben az évben optimális, a következő évben szükség lehet rá. Mindig bölcs dolog folytatni az értékelést – mondja Dr. Casey Bradley, a sertéstáplálási technológiák szakértője, amikor újszülött malacokban vitaminhiányt észlelt.

Engedélyezték az USA-ban, hogy a hús- és gyógyszeriparban génmódosított disznókat használjanak fel

Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal engedélyezte, hogy a hús- és gyógyszeripar feldolgozzon egy génmódosított disznótípust. A Revivcor által kifejlesztett disznó az első génmódosított jószág, amit egyszerre találtak emberi fogyasztásra alkalmasnak és a gyógyszeripar számára is hasznosnak. A génmódosítás hatására a disznókban nem található meg az alfa-gal cukor, ami sokaknál súlyos allergiás reakciókat okozhat. Az állatok neve így lett GalSafe disznó.

Leáldozóban a téli tor: egyre kevesebb a disznóvágás Nógrádban

Télen van az ideje a disznóvágásoknak, de mára a falvakban is egyre kevesebben hizlalnak sertést a háztájiban. Néhány évtizede ilyenkor a hétvégi hajnalok még a disznóvisítástól voltak hangosak a vidéki településeken. Ez a hagyomány egyre inkább eltűnik Nógrád megyében is. Bacsa Gyula és felesége, Bacsáné Kovács Erzsébet Lucfalván élnek. Vállalkozóként hasznosítják a nagyszülőktől eltanult feldolgozási technikákat. A hagyományokhoz hűen dolgoznak, de szerintük az idősebbek tudása ezen a téren a mai napig felülmúlhatatlan.

Német dömpingáru tehet nagyon rosszat a magyar húsipar szereplőinek

A Magyar Húsiparosok Szövetsége arra kéri a kiskereskedelmi láncokat, hogy ne vásároljanak és értékesítsenek irreálisan alacsony áron sertéshúst. Akkor sem, ha a német sertéshús az európai piacon a sertéspestis miatt dömpingáron jelenik meg. A szövetség közleményét az MTI adta ki azután, hogy szeptember 10-én, csütörtökön bejelentették: afrikai sertéspestissel fertőzött vaddisznót találtak Németországban.

Magasan a malac ára: 77 ezer forintot ér darabja a világpiacon

Elképesztő gyors ütemben állítják be az új sertésállományokat Kínában. A sebességgel a malackibocsátás nem tud lépést tartani. Ennek ellenére is fejlesztenek, hiszen egyetlen sertésen 100 ezer forintnyi haszon keletkezik az ázsiai országban. Pedig az afrikai sertéspestis (ASP) jelenléte nehezíti a termelést. Az első esetet még 2018 augusztusában jelentette be Kína az Állat-egészségügyi Világszervezetnek. Azóta idén márciusig hivatalosan 171 kitörést észleltek. Ebből a 2020-as év első felére csak 16 eset jutott, ráadásul jellemzően kicsi, háztáji gazdaságokból jelentették azokat.

Az afrikai sertéspestis gyorsabb terjedése, és a disznóhús drágulása várható

Egyes szakértők szerint arra lehet számítani, hogy az afrikai sertéspestis ebben az évben a korábbinál intenzívebben terjed a sertések között. A megállítására pedig egyelőre nincs esély. Sőt, ebben az évben még tragikusabb hatása lehet, mint 2019-ben volt. A koronavírus-járványhoz kapcsolódó védekezés elvonta a figyelmet a problémáról, és a COVID-19 elleni küzdelem árnyékában az erősen fertőző vírus tovább terjed.

9 százalékos csökkenés várható a sertéshús globális termelésében

A világ sertéstermelése várhatóan újabb egymást követő évben csökken majd az ázsiai, afrikai és európai afrikai sertéspestis-kitörések miatt. Az USA Mezőgazdasági Minisztériumának szakértői szerint az idén 9 százalékkal lesz alacsonyabb az ágazat sertés-kibocsátása. Az előrejelzés mintegy 4 százalékkal felfelé módosította a kínai sertéshús termelést, mivel a termelők a profitmaximalizálás érdekében nagyobb vágósúllyal küldik a mészárszékre az állataikat.

Nagy öröm a sertéstartóknak: elismert fajta lett a fekete mangalica

Jó hírről számolhatunk be a mangalicatenyésztéssel kapcsolatban. Az egykor kihaltnak elkönyvelt fekete mangalicát az Agrárminisztérium 2019. júniusában önálló fajtának ismerte el, és a 2020. január végén megjelenő állattenyésztési rendeletmódosítással felkerül a védett őshonos fajták listájára. A mangalica sertésnek egykor 4 színváltozata létezett. A változatok közül a fekete mangalica 1860-1890 között jelent meg, azonban tenyésztése alacsonyabb egyedszámban történt, mint a szőke, a vörös vagy a fecskehasú színváltozatú fajtáké.

Ultramodern kínai állattartás: pofa- és hangfelismerőt fejlesztenek a sertéseknek

Egyedi tulajdonságokat felismerő rendszerrel, szenzorokkal, robotokkal, kamerákkal és blockchain adatkezeléssel újít a sertéstartás technológiáján egy kínai állattenyésztő telep. Jilin tartományban, a Jingqishen Organic Agriculture Co. sertéstelepén egy különleges, fejmagasság felett rögzített 3D-s kamera fogja gyors felméréssel megállapítani azt, hány sertés tartózkodik a karámban. Az új, sertésekre szabott arc- vagy inkább pofafelismerő technológiának köszönhetően az etetőrobot képes lesz minden egyes sertést azonosítani. Ezzel megvalósítható lesz az állatokra szabott egyedi etetés.

Sokáig lehet magas az élősertés ára

Újabb 5-8 százalékra jósolják az elemzők sertéshús kiskereskedelmi árának emelkedését. Erről az afrikai sertéspestis kínai terjeszkedése tehet. Ilyen drágán még sose vásárolt sertéshúst külföldről a hazai húsipar, az import kilónkénti ára közelít a 600 forinthoz. A drágulás egy év alatt közel 30 százalékos volt, és a trend valószínűleg folytatódik a következő hónapokban is. A sertéshús kiskereskedelmi ára várhatóan újabb 5-8 százalékkal emelkedik majd, amiben a gyenge forintárfolyam is közrejátszik.

Újra mélyponton: fél év alatt 32 ezerrel kevesebb lett a magyar sertésállomány

Június 1-én 2,84 millió sertés volt Magyarországon, ami az egy évvel azelőttinél közel 20 ezerrel, a tavaly decemberinél pedig csaknem 32 ezerrel volt kevesebb. Hiába magas az élő sertés felvásárlási ára, a 2 évvel ezelőtti mélypont közelébe esett a magyarországi állomány mérete – derül ki a statisztikai hivatal adataiból. Jövedelmi szempontból azonban éppen ellentétes folyamatnak kellene lejátszódnia, mert az utóbbi hónapokban jelentősen megemelkedett az élő sertés felvásárlási ára.

A nagyobb cégek gyorsabban nőhetnek, a kevésbé hatékonyabbak lemorzsolódhatnak a sertéspestis miatt

Ugyan az afrikai sertéspestis-járvány rövid távon bizonytalanságokat okozott a sertéspiac szereplőinek, de összességében nem billentette meg az ágazatot. A hazai sertésállomány mennyisége nem változott számottevően. Ugyanakkor a sertéspestis okozta kár nagyságát mutatja, hogy Magyarország az exportkorlátozó és -tiltó intézkedések következtében elveszítette a piacainak 30 százalékát. Néhány elemző úgy látja, hogy a sertéságazat versenyképessége az elmúlt években javult, és a betegség nyomán piaci konszolidáció történik.

Nem merik megrendezni a világ egyik legnagyobb sertéskiállítását a betegség miatt

Félnek a sertéspestistől a szervezők, ezért törölték a "World Pork Expo 2019" rendezvényt, amelyet júniusban tartottak volna meg az Egyesült Államokban. Az USA sertésállományának egészsége kiemelkedően jónak számít, így a szervezők nem akarják kockáztatni az amerikai termelők megélhetését. A háromnapos eseményre, amelyet eddig minden júniusban rendeztek meg Iowa államban, mintegy 20 ezer látogató látogatott el évente. A kiállítók között azonban több olyan országból is érkeztek, ahol az ASP-betegség jelen van. Az afrikai sertéspestis hónapok óta pusztít például Kínában és Ázsia egyéb részein.

Azért kampányolnak, hogy több disznóhúst fogyasszanak a magyarok

Ez a disznó 2 és félszer többet ér, mint a hagyományos sertés

Egyre nő az igény a fogyasztói oldalon a biohúsok iránt. A biomalacok már most is igencsak drágák: egy 30 kilós hízó 150 euróba (48 ezer forint) kerül. Ám hiába nőtt az igény, a gazdáknak még mindig nehéz a dolguk, amikor a biosertés eladásáról van szó. Ugyanakkor az átvételi árak stabilan és magasan a hagyományos vágósertés árai felett vannak. Annak ellenére, hogy a költségek növekednek, még mindig nyereséges az ökológiai sertéstartás.