Baromfi Mintatelep és Látogatóközpont: az Agrofeed új mérföldköve a fenntartható állattenyésztésben
Az Agrofeed Kft. nagy hangsúlyt fektet olyan mintatelepek létrehozására, amelyeken az elvégzett etetési tesztek tapasztalatai alapján hatékonyabb takarmányt tud a partnerei számára ajánlani.
Útmutató a talajmintavételhez, mésztrágyázáshoz és a meszezéshez
Most, a tavaszi vetések betakarítása és az őszi vetések befejezése után ráérősen foglalkozhatunk két, a növénytermesztés hatékonyságát megalapozó, mégis méltatlanul elhanyagolt kérdéssel, illetve azok gyakorlati megvalósíthatóságával. Az egyik a talajmintavétel, a másik a mésztrágyázás és meszezés kérdésköre.
Hirdetés
Több mint 3.100 hirdetés 90 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
AMG Pro-tech mikrogranulált talajkondicionáló készítmény (10kg)
12 940 HUF / zacskó
+ áfaTöbb mint 3.100 hirdetés 90 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Két magyar kutatóval felálló tudóscsoport hozott rossz hírt az édesvizekről
Egy magyar kutatók közreműködésével megjelent nemzetközi tanulmány szerint megállt a biológiai sokféleség növekedése az európai édesvizekben. Ezért sürgős cselekvésre hívták fel a döntéshozók figyelmét. A kutatásban közreműködött Várbíró Gábor, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézete (ÖK VÖI) és Csabai Zoltán, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) kutatója is.
Veszély a vízre a rövid hőhullám is: borulhat az állóvízi ökoszisztémák fajösszetétele
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetének munkatársai Vad Csaba vezetésével egy nemzetközi együttműködésben végzett kutatásban arra keresték a választ, hogy mennyire ellenállóak az állóvízi ökoszisztémák egy hőhullám negatív hatásaival szemben. Vizsgálták, hogy a környező élőhelyekről történő diszperzió, azaz más fajok érkezése képes-e gyorsítani az ökoszisztémák helyreállását.
Durván visszaszorulnak a mezőgazdasági területeken a hasznos pókok
A vizsgálat nem csak a hasznos pókok visszaszorulásának veszélyére hívja fel a figyelmet, hanem egyúttal arra is rámutat, hogy a jelenség nem vezethető vissza esetleges lokális változásokra, hanem nagyobb léptékű folyamatok leképeződése okozza.
Ártanak a Balatonban a mikroműanyagok és gyógyszermaradványok
Bizonyossá vált, hogy a Balatonban is vannak 50-100 µm-es mikroműanyagok, amelyek bejuthatnak a nagy vízibolha tápcsatornájába. Ezt írták a MATE és az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatói a rangos Science of the Total Environment szaklapban közölt új tanulmányukban. A mikroműanyagok ráadásul nem kizárólag önmagukban jelentenek problémát.
Magyar kutatók segítségével foglalták össze az európai édesvizek védelmének legfontosabb szempontjait
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) munkatársai által vezetett nemzetközi kutatócsoport átfogó elemzést készített az európai édesvízi biológiai sokféleség védelmének legfontosabb szempontjairól. Ebben a kontinens vízgyűjtőit értékességük szerint, az ott élő fajok természetvédelmi helyzete alapján rangsorolták.
Gombabetegségek elleni szert találtak a magyar kutatók az aranyvesszőben
A kutatók kimutatták, hogy a kivadult, idegenhonos aranyvessző fajok bizonyos összetevői alkalmasak lehetnek a növények gombás megbetegedései elleni fenntartható kémiai védekezésre
Regeneratív, megújuló mezőgazdasági modell alkalmazását javasolják a magyar kutatók
Valkó Orsolya, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) tudományos tanácsadója vezető szerepet játszott az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (European Academies’ Science Advisory Council, EASAC) legújabb átfogó tanulmányának elkészítésében, amely egy regeneratív, megújuló mezőgazdasági modellt mutat be.
Magyar kutatók vizsgálták az invazív kagylók versengése és a ponty táplálékválasztása közötti összefüggést a Balatonban
Az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) két munkatársa, Balogh Csilla és Serfőző Zoltán a lengyelországi Nicolaus Copernicus Egyetem kutatójával, Jaroslaw Kobakkal együttműködésben vizsgálták az invazív kagylók versengését és ezzel összefüggésben a ponty táplálékválasztási preferenciáit a Balatonban. A kutatók kimutatták, hogy a kvagga kagylót annak beltartalmi értéke alapján a vándorkagylónál szívesebben fogyasztja a ponty. A kagylók sikeres terjedésében tehát nem a predációval szembeni védekezés, hanem más stratégia játszik szerepet.
Az AKG hozza a gazdák bevételeinek harmadát, de ha véget ér a támogatás, intenzívebb technológiákra váltanak
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont és a Cambridge-i Egyetem munkatársai által végzett kutatás rávilágít arra, hogy a természetvédelmi célú mezőgazdasági támogatások – mint az agrár-környezetgazdálkodási program (AKG) – egyértelműen segítik a környezet megóvását és a gazdálkodók fennmaradását is. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület támogatásával megvalósult vizsgálatok továbbá arra hívják fel a figyelmet, hogy a mezőgazdaság és a természetvédelem érdekeit össze lehet hangolni, azonban ennek támogatására célzott ökológiai kutatásokra van szükség.
Komoly a baj: 2,7 milliárd forintot költ az Európai Unió a méhek megmentésére, magyarok is részt vesznek a programban
A vadon élő beporzók számának csökkenésével és ennek a biológiai sokféleségre és az ökoszisztéma-szolgáltatásokra gyakorolt hatásaival foglalkozik az Európai Unió Safeguard projektje, amelyben az ELKH Ökológiai Kutatóközpont és a Regionális Információs és Fejlesztő Tudásközpont Kft. (RCISD) szakemberei is részt vesznek. A most induló projekt 7,5 millió euró (2 milliárd 677 500 ezer forint) támogatásban részesül az EU Horizont 2020 kutatási és innovációs programjából. A méhek megmentése a tét.
Féltucat új ATK-kukoricahibrid kapott állami minősítést és került fel az EU közös fajtalistájára
Az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézet (ATK MGI) Kukoricanemesítési Osztályának fajtajelöltjei közül 6 kapott állami minősítést és került fel egyúttal az EU közös fajtalistájára 2021 tavaszán. A kukoricahibridek előállítására létrehozott kísérleti rendszer több országra – és ezáltal több, eltérő klímával rendelkező területre – kiterjed. Ennek köszönhetően a kutatók olyan hibrideket választhatnak ki, amelyek a hazai időjárási viszonyokhoz a leginkább képesek alkalmazkodni.
Magyar kutatók vezetésével újították meg a talaj vízgazdálkodási tulajdonságainak kiszámítását
Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat ATK Talajtani Intézetének vezetésével újították meg a talajok vízgazdálkodási tulajdonságait becslő módszereket. A könnyen mérhető vagy már ismert talajtulajdonságokból becslési függvények segítségével számított, a talaj vízgazdálkodási tulajdonságaival kapcsolatos adatok alapvető információt nyújtanak a klímatudatos és vízmegőrző területhasználat tervezéséhez, valamint a környezeti modellezéshez. A precíziós gazdálkodás ezekre az adatokra alapoz, melyek szükségesek az agrárvállalkozások vezetőinek megfelelő gyakorlati döntéseihez.
Nemesítéssel növelik a búza rostanyagtartalmát az ATK kutatói
Nemesítéssel növelik a búza rostanyagtartalmát az egészség megőrzése érdekében az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Mezőgazdasági Intézetének kutatói. A szakemberek közel 10 éve dolgoznak rostanyagban gazdagított gabonafélék nemesítésén, a rostanyagok fontos szerepet játszanak az emberi egészség megőrzésében. Az oldhatatlan részek a bélmozgást és a karcinogének megkötését segíti elő, az oldható rész csökkenti a koleszterinszintet és a glükóz abszorpcióját a vékonybélben. Ezáltal hozzájárul a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a 2. típusú diabétesz kockázatának a csökkentéséhez.
Hirdetés
Belépés
Oldalunk megújult. Amennyiben Ön regisztrált felhasználónk és nem tud belépni, kérjük, használja az elfelejtett jelszó funkciót!
Elfelejtett jelszó
Kérjük, adja meg a regisztrációkor használt e-mail címét!