A talajok harmadát már nem lehet művelni, a metánkibocsátást pedig csökkenteni kell

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) átfogó élelmezési és klímavédelmi akciótervet mutatott be a világszervezet idei éghajlatváltozási csúcstalálkozóján (COP28), az Egyesült Arab Emírségek egyik városában, Dubajban. A célok között szerepel, hogy 2025-ig 150 millióval csökkentsék az éhező emberek számát, és 2030-ig megállítsák mindenütt az erdőirtást és az illegális halászatot.

Talajmegőrzésről és rombolásról szól a kérdés

A világon összesen közel 5 milliárd hektárt – a bolygó összterületének 38 százalékát – teszik ki a mezőgazdasági területek, körülbelül egyharmaduk szántóföld. A mostani 8 milliárdos emberi népesség pedig egyre növekszik. Kérdés, hogy az élelmet adó termőföldeket talajpusztító vagy talajmegóvó módszerekkel műveljük. Első kézből kapja meg a mezőgazdaság hatásait a szárazföldi élővilág.

Megjelent a legújabb FAO élelmiszerár-index

A FAO élelmiszerár-indexe (FFPI) az élelmiszeráruk kosara nemzetközi árának havi változását méri. Öt árucsoport árindexének a 2014 és 2016 közötti időszakban az egyes csoportok átlagos exporthányadával súlyozott átlagából áll. Az Élelmiszeripari kilátások (Food Outlook) 2020. júniusi számában megjelent cikk bemutatja az FFPI számítása bázisidőszakának felülvizsgálatát.

Decemberben csökkentek az élelmiszerárak (nem Magyarországon)

022 decemberében a kilencedik egymást követő hónapban csökkent az élelmiszerek világpiaci árindexe, 1,9 százalékkal mérséklődött az előző hónaphoz képest – jelentette január 6-án az ENSZ Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO). A FAO élelmiszerár-indexe 2022 decemberében átlagosan 132,4 pont volt, 1,0 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbi értékénél.

Az automatizálással újjáépíthetők az agrárélelmezési rendszerek és 100 millió rászorulón is segíteni lehet

Az élelmezés és a mezőgazdaság helyzetét elemezve a munkahelyek elvesztését és az egyenlőtlenségek csökkentését is figyelembe kell venni a FAO szerint. Az automatizálás a mezőgazdaságban - ami jelentheti mezőgazdasági gépek vagy épp a mesterséges intelligencia használatát - fontos szerepet játszhat az élelmiszertermelés hatékonyabbá és fenntarthatóbbá tételében.

Az élelmiszerárak világszerte csökkentek, kivéve Magyarországon és az EU-ban

Augusztusban már az ötödik egymást követő hónapban mérséklődtek az élelmiszerárak a világon. Magyarország – és Európa sok országa – viszont kivételt jelent, ahol folyamatosan emelkednek az ételárak.

Zuhant a mutató júliusban, végre csökkent az élelmiszeralapanyagok ára

Nagyot zuhant júliusban az élelmiszerárak globális mutatója a gabonafélék és a növényi olajok kétszámjegyű árcsökkenése miatt – jelentette az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO). A növényi olajok árindexe 19,2%-ot esett, 10 havi negatív csúcsot döntve. Minden olajfajta nemzetközi piaci jegyzése visszaesett, a pálmaolajé a bő indonéziai exportkilátások miatt, a repce a várható kínálatbővülés okán, a szója pedig az elhúzódó alacsony kereslet miatt. A fekete-tengeri logisztikai bizonytalanságok ellenére a napraforgóolaj piacán nagy áresés történt a nyomott importkereslet miatt.

Csekély mértékben, de végre csökkentek a globális élelmiszerárak

Kis mértékben ugyan, de újra csökkent májusban a legfontosabb élelmiszer-alapanyagok ára, míg a búza és a baromfihús drágult – adta hírül az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO). Az általa kiadott FAO élelmiszerár-index, amely a nemzetközi élelmiszerkosár havi árváltozását követi, 0,6%-kal zárt lejjebb májusban, ám még így is 22,8%-kal haladta meg az egy évvel ezelőtti értékét.

Zöldségben európai elsők a horvátok

Számos gyönyörű hely, és rengeteg finom étel van Horvátországban. A horvát nép pedig egy fontos listán az első. Európában egy főre vetítve a horvátok fogyasztanak a legtöbb zöldséget az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének a legújabb adatai szerint. A FAO statisztikája alapján a horvátok átlagosan 302 kilogramm zöldséget fogyasztanak egy évben, ezzel pedig vezetik az európai rangsort.

Óriási ugrással, történelmi csúcsot döntött márciusban a FAO élelmiszerár-indexe

A FAO (az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete) élelmiszerár-indexe a nemzetközi ár havi változásának mértéke. Öt árucsoport-árindex átlagából áll, súlyozva az egyes csoportok átlagos exportrészesedésével. Az index átlagosan 159,3 pontot ért el 2022 márciusában, ez 17,9 ponttal (12,6 százalékkal) magasabb, mint februárban, 1990-es létrehozása óta a legmagasabb szint.

Magyar fejlesztésű vertikális farm segíthet az éhezés visszaszorításában

Eljutott a magyar élelmezésbiztonsági javaslat az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetéhez, a FAO-hoz. Bencsik Dávid helyettes államtitkár a FAO főigazgató-helyettesével, Vladimir Rakhmaninnal, valamint a szervezet római központjának növénytermesztési rendszerek fenntartható intenzifikálásáért felelős mezőgazdasági tisztviselőjével, Hafiz Muminjanovval folytatott online megbeszélést a fejlesztésekről és a lehetőségekről.

Hiába a rekordtermések, az alultápláltság is meredeken emelkedett

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) megjelentette éves statisztikai kiadványát. Ebben a szakemberek élelmezési, táplálkozási és mezőgazdasági adatok révén adnak átfogó képet a világ élelmezési és mezőgazdasági helyzetéről. Az interneten elérhető 2021-es kiadás négy témában tartalmaz adatokat: a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat gazdasági aspektusai; termelési, kereskedelmi és árváltozások; élelmezésbiztonság és táplálkozás; és környezeti fenntarthatóság.

Alacsonyan tartja az élelmiszerárakat a következő évtizedben a mezőgazdaság bővülése a FAO szerint

Amikor elpusztulnak az erdők, a beporzók is, majd éhínség jön

Az erdők és fák kulcsfontosságú szerepet játszanak a méhek, a pillangók és más beporzók életében. Ezért az élőhelyeik eltűnésének azonnal gátat kell szabni, hogy meg lehessen őrizni a biológiai sokféleséget – írta az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) új szakmai anyaga. A FAO és a Biodiversity International közös jelentésének célja, hogy felhívja a figyelmet az erdei beporzók fontos szerepére és munkájára az erdőgazdálkodók, tájtervezők és földhasználati döntéshozók körében.

Élelmezési válsággá válhat az egészségügyi krízis

Várhelyi Olivérrel, a szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős Európai Uniós-biztossal tartott megbeszélést az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) főigazgatója, Csü Tung-jü. Ezen az az Európai Unióval szomszédos térségekkel történő együttműködés fontosságát hangsúlyozták. A COVID-19 koronavírus-járvány hatását még a fejlett országokban is megszenvedték az egyes élelmiszer-ellátási láncok. A FAO hozzájárulásával készült szakpolitikai jelentésre utalva Csü annak veszélyéről beszélt, hogy az egészségügyi válság élelmezésivé válhat.

Elérhető a koronavírus járvány miatt hozott, mezőgazdaságot érintő politikai döntések adatbázisa

Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (Food and Agriculture Organization, FAO) élelmiszer és mezőgazdasági politikai döntéseket elemző platformja (Food and Agriculture Policy Decision Analysis, FAPDA) segítségével át lehet tekinteni a COVID-19 koronavírus járvány hatásai miatt hozott nemzeti politikai döntésekbe. Az egész világra kiterjedő könyvtár részletes információkat nyújt arra vonatkozóan, hogy az eltérő mezőgazdasági adottságokkal rendelkező országok milyen döntésekkel igyekeznek enyhíteni a járvány okozta károkat.

Az ENSZ-javaslat szerint hús helyett sáskát és lisztkukacot kellene enni

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint viszonylag rövid időn belül le kell szoknunk a húsevésről. Az ok, hogy 2050-re a hús ugyanolyan luxuscikknek minősül majd, mint ma a kaviár. Jelenleg az európai és észak-amerikai lakosság fejenként évente átlagosan 80 kilogramm húst fogyaszt – miközben 20 évvel ezelőtt a fogyasztás mindössze 50 kiló volt –, Indiában és Kínában viszont az évi húsmennyiség fejenként mindössze 25 kilogramm, ám előrejelzések szerint itt is jelentősen növekedni fog. Az élelmezési kihívásra megoldást az entomofágia, a rovarok fogyasztása jelenthetne.

Nagyot nőtt a világ gabonatermesztése, kicsivel csökkent a hústermelés

Az előzetes adatok alapján nőtt a világ búza- és kukoricatermelése, míg a rizsé csökkent a tavalyi rekordévhez képest. Eközben a fogyasztói oldalon mindhárom termény esetében pozitív lesz a mérleg. Sőt, a bővülés mértéke még a népességszám növekedést is meghaladja az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint. Az állati fehérjéknél más a helyzet: az idei lehet az elmúlt 20 év alatt az első, amikor csökken a világ hústermelése, ami főként a Kínában pusztító afrikai sertéspestis miatt történt.