Elfeledett örökség: így juthat hozzá a 'holt lelkek' földjeihez

A holt lelkek birodalma – tartja a gazdanyelv azokról a földekről, amelyek tulajdonosai már rég elhunytak. A probléma az, hogy ezeknek a földeknek a tulajdonjogát korábban nem rendezték a hagyatéki eljárásban, sőt sokszor még maguk az örökösök sem tudnak ezekről a területekről, így a tulajdoni lapon továbbra is az elhunyt tulajdonostárs neve szerepel. A cikk szerzője, Dr. Cseh Tibor András, a Magosz jogi ügyekben jártas főtitkára arra ad választ, hogy miként rendezhető ezeknek a földeknek a tulajdonjoga.

Új eszközök és büntetések segítenek a gazdáknak a termőföld felvásárlókkal szemben

Javul a termelők helyzete, mert új eszközök és büntetések segítenek a gazdáknak a termőföld felvásárlókkal szemben.

Változások a földforgalmi törvény szemléletében

Tavaly, december közepén döntött a Parlament az agrártárgyú jogszabályok módosításáról, ez már meg is jelent a Magyar Közlönyben, és változásokat hoz a földforgalmi törvény szabályozásában is. A módosítások célja az esetleges visszaélések megakadályozása és a mindennapok során felmerült jogalkalmazási problémák rendezése. Dr. Cseh Tibor Andrásnak, a MAGOSZ főtitkárának ismertetőjét a magyarmezogazdasag.hu adta közre

Jól halad az osztatlan közös földtulajdon területeinek felszámolása

A magyar mezőgazdasági terület csaknem fele osztatlan közös tulajdonban van, ez több mint 2 millió hektár. A tulajdonostársak szabadulási szándékát jól tükrözi, hogy a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetését célzó projekt keretében nagyságrendileg 250 ezer darab osztatlan közös tulajdon megszüntetése iránti kérelmet nyújtottak be a földhivatalokhoz.

Él az új szabályozás, egyszerűbben juthatnak földhöz a gazdálkodásba kezdők

Újra éled a földéhség: folytatódik az állami földértékesítési program

Újabb állami földterületek, ezúttal a 10 hektár térmértéket meghaladó földrészletek kerülhetnek a gazdálkodókhoz. Az agrártárca az intézkedéssel a kis - és közepes gazdaságokat és a helyi termelők földhöz juttatását kívánja támogatni. Az állami árverések keretében mintegy 22 ezer hektár állami földterületet hirdetnek meg, több ütemben. Az első ütemben több mint 12 ezer hektár, elsősorban szántó, rét, legelő művelési ágú földrészletet kínálnak megvételre.

Előre érdemes végrendelkezni a termőföldről, mert változott az öröklési rend

Amennyiben valakinek termőföldje van, akkor mindenképpen érdemes előre végrendelkezni róla, ezzel ugyanis megelőzheti a vitát az örökösök között – figyelmeztetett a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK). 2023. januártól változott a földterületek öröklésének szabályozása.

A gazdák és Lázár János szava ellenében is bevezetik a hódmezővásárhelyi földadót

​Hektáronként 10 ezer forintos adót kell fizetniük januártól a 4 hektárnál nagyobb földterületek tulajdonosainak a Csongrád-Csanád vármegyei Hódmezővásárhelyen. A Márki-Zay Péter polgármester által előterjesztett és a városi közgyűlés által megszavazott rendelettel növelnék az önkormányzat bevételét. Az új, helyi adónemet országosra nőtt tiltakozás fogadta.

Földügyek és haszonbérlet: már érvényes az új jogszabály a változásokkal

2023. január 1-től módosul a „volt haszonbérlő" fogalma a földforgalmi törvényben. Az előhaszonbérleti sorrendben továbbra is kiemelt ranghelyen áll a „volt haszonbérlő", sőt, a mostani változással már hosszabb ideig hivatkozhat erre a ranghelyre.

Megvannak a földügyi módosítások: változott a helyben lakó fogalma és az elővásárlásra jogosultak sorrendje is

Elfogadta az Országgyűlés az Egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/1846 törvényjavaslatot. Megvannak a földügyi módosítások: változott a helyben lakó fogalma és az elővásárlásra jogosultak sorrendje is.

A generációváltástól, a tulajdonviszonyokon át  a drónhasználat szabályozásáig – fontos érvek hangzottak el a szakma kulcsszereplőitől

A termelőket legjobban foglalkoztató témákat gyűjtötte össze a ConsultAgro Kft. Ezeket a cég által meghívott neves előadók vitatták meg nyilvánosan egy Solton rendezett konzultáción. Terítékre került az osztatlan közös tulajdon – a  tulajdonforma elsősorban a kárpótlással, azonkívül örökléssel alakult ki –, a generációváltás, az új KAP, az agrárfinanszírozás és a mezőgazdasági drónhasználat szabályozása

Jogszabályi változások várhatóak az osztatlan közös tulajdon rendszerében

Amennyiben a parlament elfogadja a törvényjavaslatot, úgy 2023. január 1-től lépnek hatályba a rendelkezések. Jelenleg 90 nap áll rendelkezésre a megosztási eljárásra, ez januártól 120 napra emelkedne a törvénymódosító javaslat szerint. Erre az eljárásra akkor van szükség az osztatlan közös tulajdon megszüntetése során, mikor legalább két tulajdonostárs eléri a területi minimumot az ingatlanban.

Saját maguknak javítják az utakat a felpéci és a kajárpéci gazdák

Mezőgazdasági utakat újítottak fel a kajárpéci és felpéci gazdák Győr-Moson-Sopron megye Győri járásában. Kajárpéc, Felpéc és Sokorópátka Földtulajdonosi Közössége vadászati jogot biztosít a területen, melynek bevételi forrása a földhasználat jegyében a bankszámlájukon jelenik meg.

Minden magyar földtulajdonost érintenek a határszemle ellenőrzések

Megkezdték a 2022. évi határszemle ellenőrzések végrehajtását a kormányhivatalok. A törvény értelmében a földet a művelési ágnak megfelelő termeléssel kell hasznosítani, vagy meg kell akadályozni a gyomnövények megtelepedését. A hasznosítási kötelezettség elmulasztása földvédelmi bírság kiszabását vonja maga után.

Módosult az osztatlan közös földtulajdon felszámolásának szabályozása

Módosították a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásának részletes szabályairól szóló 647/2020. Kormányrendelet, melynek rendelkezései 2021. augusztus 14. napjától léptek életbe. A folyamatban lévő megosztás tényének feljegyzésére irányuló eljárás, valamint az osztóprogram alkalmazására (az alrészletek méretére vonatkozó minimumok kerültek rögzítésre) vonatkozó apróbb módosítások mellett a legjelentősebb változás a közös tulajdonnak az ingatlan egyetlen tulajdonostárs tulajdonba vétele útján történő megszüntetése (a továbbiakban: Bekebelezés) vonatkozásában következett be.

Új, díjmentes kiadvány az osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és az ingatlan-nyilvántartás adatainak rendezéséről

A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolását és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezését célzó új szabályozási környezet 2021. január elsején lépett életbe. A szabályozás – az osztatlan közös tulajdon megszüntetési eljárásának egyszerűsítése révén – a versenyképesség növelésének évtizedek óta fennálló akadályát hárítja el. Ennek megvalósulása érdekében egy új kiadvánnyal segíti a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az osztatlan közös tulajdonok megszüntetését.

Végleg lemaradó kimaradók: izgalmak az osztatlan közös földtulajdon rendezése körül

Több millió hektár földterületnek lehet új gazdája Magyarországon. A folyamat végén egy zárt birtokrendszer jöhet létre. A botrányokkal is tarkított földárveréseken eladott földterület 10-szerese mozdulhat meg az osztatlan közös tulajdon rendezésével. Ez a szakértők szerint a rendszerváltás utáni kárpótlásra emlékeztet, legalábbis méreteiben. A 2,4 millió hektáros osztatlan közös tulajdonban levő területnek közel 3 millió gazdája van, ez utóbbiak jelentős részben nem érdekeltek a mezőgazdasági művelésben. Akik érdekeltek, akár befektetőként, akár gazdálkodóként, most izgatottan várnak.

A bekebelezéssel elindult az osztatlan közös földtulajdon felszámolása

Az év elején elindult az osztatlan közös földtulajdonok felszámolása. Elsőként azok az eljárások kezdődnek meg, amelyek során az ingatlant egyetlen tulajdonostárs szerzi meg. Ezt hívják bekebelezésnek, amire gyakran sor kerülhet. A bekebelezés nem szünteti meg a fennálló szerződésen alapuló földhasználatot. A változásról a bekebelező köteles tájékoztatni a földhasználót.