Baromfi Mintatelep és Látogatóközpont: az Agrofeed új mérföldköve a fenntartható állattenyésztésben
Az Agrofeed Kft. nagy hangsúlyt fektet olyan mintatelepek létrehozására, amelyeken az elvégzett etetési tesztek tapasztalatai alapján hatékonyabb takarmányt tud a partnerei számára ajánlani.
Útmutató a talajmintavételhez, mésztrágyázáshoz és a meszezéshez
Most, a tavaszi vetések betakarítása és az őszi vetések befejezése után ráérősen foglalkozhatunk két, a növénytermesztés hatékonyságát megalapozó, mégis méltatlanul elhanyagolt kérdéssel, illetve azok gyakorlati megvalósíthatóságával. Az egyik a talajmintavétel, a másik a mésztrágyázás és meszezés kérdésköre.
Hirdetés
Több mint 3.100 hirdetés 88 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
AMG Pro-tech mikrogranulált talajkondicionáló készítmény (10kg)
12 940 HUF / zacskó
+ áfaTöbb mint 3.100 hirdetés 88 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Megvannak az előnyei az őszi gyeptelepítésnek
Magyarországon a gyepek telepítésének és felülvetésének két időszak kedvez: a kora tavaszi (március végétől április elejéig) és a nyár végi, kora őszi (augusztus végétől október első feléig). A gazdák gyakran a tavaszi időpontot választják, mert ilyenkor könnyebb magágyat készíteni a téli csapadékkal feltöltött földeken.
Érdemes figyelembe venni a magyar gyepek tulajdonságait a jobb legeltetés érdekében
Egy gyep ökológiai fekvése azt mutatja meg, hogy a talaj pórusainak évi átlagban hány százaléka telített vízzel. Ez a tulajdonság többek között a gyep fajösszetételét, a kihajtás, illetve a géppel való járhatóság idejét is meghatározza. A természetközeli, illetve a meglévő telepített gyepek esetében az ökológiai fekvés befolyásolja a várható terméshozamot és a javasolt hasznosítási irányt.
A fű és az energia – biogázüzemek, II. rész:
A megfelelő gyepgazdálkodás révén a gyepterületeken keletkező biomassza kiegészítőként szolgálhat a biogázüzemek decentralizált energiaellátáshoz.
A fű és az energia – a gyepgazdálkodás kérdései, I. rész
Jelentősen nőtt a megújuló nyersanyagokkal üzemelő biogázüzemek száma. Az alapanyaghiány viszont már érezhetővé vált. A megfelelő gyepgazdálkodás révén a keletkező biomassza kiegészítőként szolgálhat a biogázüzemekben a decentralizált energiaellátáshoz.
A lóhere adja a nitrogént a fűnek – igazi gyepgazdálkodás
Az Egyesült Királyság kormánya 3,3 millió font támogatást adott tudósoknak a gyepgazdálkodás eredményesebbé tételére, a lóhere potenciáljának kutatására, hogy csökkentsék a nitrogénműtrágyáktól való függőséget. Ahhoz, hogy a kormány 2050-re elérje a nettó nulla célkitűzést, az állattenyésztésből származó üvegházhatású gázok kibocsátását 2035-ig 78%-kal kell csökkenteni.
Élesednek 2023-tól a Közös Agrárpolitika új előírásai: mindent a kondicionalitásról
2023. január elsejétől indul az Európai Unióban, így Magyarországon is az új 7 éves támogatási ciklus, melyhez a magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai tervet el is fogadták az EU illetékesei. A Kondicionalitás szabályaiban rögzített előírásokat és az azok által elvárt célokat, lehetőségeket összefoglaló cikkekben ismertette a NAK.
Sokat javíthat a magyar állattenyésztés helyzetén az új gyepgazdálkodási munkacsoport
Gyepgazdálkodási munkacsoport alakult az Agrárminisztérium, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Állattenyésztők Szövetsége részvételével és kezdeményezésére. A csoport célja, hogy elősegítse a hazai gyepek jobb hasznosítását és a gyepgazdálkodás színvonalának emelését – mondta a mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár. Feldman Zsolt szerint a magyar gyepek állapota közel 18 ezer állattartó gazdálkodó munkáját befolyásolja, hiszen a húsmarha- és juhtartás eredményessége szorosan kapcsolódik a gyepgazdálkodás eredményességéhez.
Új szervezet keresi fel a földhasználókat a gyepes feladatok miatt
A gyepes élőhelyek védelmére létrehozott Grassland-HU projekt részeként megalakult a Gyepvédelmi Tanácsadó Szolgálat - közölte a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. az MTI-vel. A szervezet a következő hónapokban felveszi a kapcsolatot a földhasználókkal, hogy fölhívja a figyelmüket a gyepes élőhelye értékeire. Cél még, hogy megismertesse velük a természetvédelmi szempontból helyes gazdálkodási gyakorlatokat, valamint összehangolja a természetvédelem és a mezőgazdaság érdekeit.
Kétélű fegyver a gyomflóra meghagyása a sorközökben
Történelmi borvidékeink nagy része hegyvidéken terül el, ahol különösen fontos az erózió elleni védekezés. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet műhelybeszélgetés-sorozatán a sorköztakarás legcélszerűbb módszereiről esett szó. Mint kiderült, a fajgazdag, állandó növénytakaró nemcsak az erózióvédelemben hasznos, hanem segíti a növényvédelmet és természetvédelmi szempontból a legjobb megoldás. Donkó Ádám a talajápolás különböző módszereiről adott áttekintést. Elöljáróban leszögezte, hogy a porosító hatású egyoldalú mechanikai talajművelés helyett valamilyen más megoldást kell találni a szőlőben, különösen az erózióveszélynek kitett hegyvidéki ültetvényekben.
Nyakunkon a határidő: teljesíteni kell a zöldítés támogatás kötelezettségeit
Bár sajnos sokan azt gondolják, nem jár ingyen a zöldítés támogatás. A kifizetéshez több feltétel teljesítése szükséges. Meghatározott, hogy a parlagon hagyott területet, valamint a nitrogénmegkötő növényfajokat mettől meddig kell fenntartani. Ezen felül diverzifikációs kötelezettség is van, valamint a kaszálások időpontja is fontos. A zöldítés legfontosabb tevékenységeihez kapcsolódó fontos dátumokat gyűjtöttük össze.
Óriási kiaknázatlan lehetőségek vannak a gyepterületek hasznosításában
Az Európai Unió területének mintegy 28 százalékát fedik gyepterületek és cserjések. Jelenleg ezeket az erőforrásokat nem hasznosítják kellőképpen, így azok gyakran lepusztulnak, miközben elveszítik az egyéni és a társadalmi hasznosságukat is. A 2019. október 14-én Brüsszelben indult GO-GRASS projekt ezt az elhanyagolt erőforrást kívánja hasznosítani. A következő 4 évben a projekt körkörös üzleti modelleket dolgoz ki, ezáltal elősegítve a tápanyag-utánpótlást, a nyersanyag-önellátás növelését, illetve az energiafogyasztás csökkentését.
Gyeplocsolás a kánikulában: hibák és hasznos tanácsok
A nagy melegben számos olyan hibalehetőség van a kertápoláskor, ami sárga, kiszáradt, foltos pázsitot eredményezhet. Az egyértelmű, hogy nagy melegben a növényeknek bőséges vízbevitelre van szükségük. Ám azt már kevesebben tudják megállapítani, hogy mennyi az az ideális mennyiség, amit a fű még elbír, és jót is tesz neki. A leggyakoribb hiba az öntözés során, hogy nem adunk elég vizet a pázsitunknak. Bár sokan minden nap, akár naponta többször is locsolnak, nem csak a gyakoriságon van a hangsúly.
Útmutató az eredményes, természetes gyepgazdálkodás eléréséhez
Magyarországon sajnos sokan nem használják jól a kaszálókat és a legelőket. Az alacsony termőképességű, nem megfelelően gondozott gyepekről pedig szinte lehetetlen jó minőségben és gazdaságosan takarmányozni a jószágot. Van azonban megoldás, és érdemes is odafigyelni, mert az okszerű gyepgazdálkodás hasznot hoz mint az állat, mind a gazdája számára.
Tilos a túllegeltetés a NATURA 2000 gyepterületek hasznosításánál
A NATURA 2000 gyepterületek legeltetéssel, illetve kaszálással hasznosíthatók, a gyepterületen pedig csak szarvasmarha, juh, kecske, szamár, ló és bivaly legeltethető. A gyepterület túllegeltetése tilos. Összefoglaltuk a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának legfontosabb gyakorlati szabályait.
Kompenzáció jár a Natura 2000 területen gazdálkodóknak
Három újabb pályázati felhívással jelentkezünk! Ezúttal a Natura 2000 területen gazdálkodók, valamint a jelentős természeti hátránnyal rendelkező területeken tevékenykedők pályázhatnak Európai Uniós forrásokra, sőt, az erdőterülettel rendelkezők sem maradnak ki egy kompenzációs felhívásból.
A hazai juhtenyésztés aktuális helyzete és lehetőségei – 2. rész
Mit lehet tenni a juhtartás helyzetének jobbítása érdekében, napjainkban, mikor a Kérődző Szerkezet Átalakítási Program és az Agrár Környezet Gazdálkodási Program egyaránt a juhlétszám növelésére sarkallják a gazdálkodókat? A MagroBlog új szakértője, a Debreceni Egyetem tudományos munkatársa, dr Csízi István elsőként a magyarországi juhtenyésztés jelenlegi helyzetét és lehetőségeit mutatja be. Olvassa el a lehetséges megoldásokról a második részt!
Hirdetés
Belépés
Oldalunk megújult. Amennyiben Ön regisztrált felhasználónk és nem tud belépni, kérjük, használja az elfelejtett jelszó funkciót!
Elfelejtett jelszó
Kérjük, adja meg a regisztrációkor használt e-mail címét!