Toxinos kukorica és alacsony fehérjetartalmú búza – mit hoz a jövő?
Az idei év kihívásai a mezőgazdaságban nemcsak a mennyiségi termésadatokban, hanem a minőségben is megmutatkoztak. A búza fehérjetartalma és a kukorica toxinfertőzöttsége jelentős kérdéseket vet fel a következő szezonra nézve. Párkányi Gábor, a Mertcontrol ügyvezető igazgatója részletesen bemutatja az idei termés minőségét és a jövőbeni kilátásokat.
117 mázsa kukorica AGRO.bio baktériumkészítmények segítségével
Fürnstall Zsolt és párja, Kerülő Szilvia Baranya vármegyében, Szentlőrinc közelében gazdálkodik 65 hektáron. Míg korábban másoktól kértek tanácsot, most ők lettek a helyi gazdák példaképei: a titok nyitját az AGRO.bio baktériumkészítményei jelentik, amelyekkel látványosan növelték a terméshozamot, és jelentős költségmegtakarítást értek el.
Hirdetés
Több mint 3.300 hirdetés 97 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Több mint 3.300 hirdetés 97 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Indul a vadászat: összesen 600 hódot lőhetnek ki Győr-Moson-Sopron vármegyében
A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal 2023. november 15-én 600 hód kilövésére adott engedélyt. Mivel két évvel ezelőtt már kiadtak egy hatszázas kvótára engedélyt, de végül mindössze 18 példányt lőttek ki, most is valószínűsíteni lehet, hogy végül jóval kevesebb egyedet fognak elejteni a megadott keretnél. A határozatból kiderült az is, hogy a vadászok lőfegyverrel végezhetik a gyérítést.
Rágással és gátépítéssel segítenek a hőség csökkentésében a magyar hódok
Magyarország területére az 1990-es évek elején Nyugat-Európából indult a hódok természetes visszatelepülése. Ezt követően egyre több helyen észlelték nyomait, vagy látták az állatokat a Duna, Mura, illetve a Rába folyók mentén. Napjainkra gyakorlatilag hazánk minden jelentősebb vízfolyására eljutott ez a rágcsálófaj.
Indulhat a hódvadászat Magyarországon, új rendelet szabályozza a kilövést és a riasztást is
Új rendelet szabályozza az eurázsiai hódok állományrendezését a Magyar Közlöny 128. számában megjelentek szerint. Ennek értelmében „közegészségügyi okból, a légiközlekedés biztonsága, az erdő- és mezőgazdasági termelés biztosítása, valamint a közérdeket sértő vízkárok megelőzése, mérséklése érdekében” a rágcsálók riaszthatók, elejthetők, gyéríthetők, állományuknak szabályozása engedélyezhető.
Aszály, hódkár, víz- és oxigénhiány miatt drágul a magyar hal
Súlyos csapást okoz az aszály azoknak a halgazdaságoknak, amelyek a 6–7 ezer hektárnyi völgyzárógátas dunántúli halastavat kezelik. Van olyan, a Velencei-tó környékén található halgazdaság, ahol a tavak harmada már teljesen kiszáradt, látszik a kérges meder, és a többi tóban is éppen csak derékig ér a víz. A dunántúli völgyekben fekvő halastavak termelésének ötöde van veszélyben az aszály miatt. A hazai hal viszont nem csak emiatt drágul ősszel.
Túlzottan elszaporodtak – és elszemtelenedtek – a hódok: megrágnak mindent, amit érnek
A vízügyi igazgatóság beavatkozásainak száma az elmúlt években nagyjából megtízszereződött, ezért véleményük szerint jó lenne átgondolni, hogy a hódok ilyen szintű védettségére szükség van-e. Az állatfaj első példányai hódtelepítési programok keretében érkeztek újra Magyarországra, ugyanis bundájáért és fogyasztásra alkalmas húsáért folytatott mértéktelen vadászata, illetve élőhelyeinek csökkenése miatt Európa nagy részéről kipusztult.
Túl jól sikerült, így nagy károkat okoz a világ egyik legsikeresebb visszatelepítési programja
Amikor nagyjából 100 évvel ezelőtt elkezdték visszatelepíteni Európába a hódokat, nem sokan gondoltak arra, hogy annyira túlszaporodnak, hogy rengeteg bajt okoznak majd. A betelepítés kezdete óta megezerszereződött a hódok állománya. Amíg az intenzív vadászatának következtében 1920 környékére mindössze 1200 eurázsiai hód maradt a kontinensen, ma már 1,2 millió példány él és virul a kontinensünkön. Az egyébként védett hód sok konfliktust okoz: a gond abból adódik, hogy nagyon szereti átalakítani a környezetét.
Visszatérő gond: hódok okoztak áramkimaradásokat Zalában
Többször is okoztak problémát az áramellátásban eurázsiai hódok az elmúlt időszakban Zala megyében. A térségben élő emberek otthonaiban gyakran volt emiatt áramszünet. A megyében néhány éve a Principális-csatornában épített hódvárak miatt volt néhány alkalommal zavar a vízelvezetésben, nemrég pedig a Göcsej-szívében is gondokat okoztak. Korábban országszerte még hódtelepítési programok során kerültek magyar földre az állatok, ma már a túlszaporulat kedvezőtlen hatásait is lehet érzékelni.
Rég nem látott állatok jelentek meg újra Magyarországon
Újra elterjedtek a hódok a Dunántúlon - annak ellenére, hogy az ezredfordulóra szinte teljesen eltűntek Magyarországról. 2000 környékén a horvát határ térségében indult egy visszatelepítési program, és azóta az állatok úgy elszaporodtak, hogy már a Balaton északi partján túl is keresnek magukanak területeket.
Hirdetés