Baromfi Mintatelep és Látogatóközpont: az Agrofeed új mérföldköve a fenntartható állattenyésztésben
Az Agrofeed Kft. nagy hangsúlyt fektet olyan mintatelepek létrehozására, amelyeken az elvégzett etetési tesztek tapasztalatai alapján hatékonyabb takarmányt tud a partnerei számára ajánlani.
Útmutató a talajmintavételhez, mésztrágyázáshoz és a meszezéshez
Most, a tavaszi vetések betakarítása és az őszi vetések befejezése után ráérősen foglalkozhatunk két, a növénytermesztés hatékonyságát megalapozó, mégis méltatlanul elhanyagolt kérdéssel, illetve azok gyakorlati megvalósíthatóságával. Az egyik a talajmintavétel, a másik a mésztrágyázás és meszezés kérdésköre.
Hirdetés
Több mint 3.100 hirdetés 91 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
AMG Pro-tech mikrogranulált talajkondicionáló készítmény (10kg)
12 940 HUF / zacskó
+ áfaTöbb mint 3.100 hirdetés 91 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Érdemes figyelembe venni a magyar gyepek tulajdonságait a jobb legeltetés érdekében
Egy gyep ökológiai fekvése azt mutatja meg, hogy a talaj pórusainak évi átlagban hány százaléka telített vízzel. Ez a tulajdonság többek között a gyep fajösszetételét, a kihajtás, illetve a géppel való járhatóság idejét is meghatározza. A természetközeli, illetve a meglévő telepített gyepek esetében az ökológiai fekvés befolyásolja a várható terméshozamot és a javasolt hasznosítási irányt.
Felfedték a gyepek titkait, a kutyák és háziállatok pillanatait
2023. november 28-án ünnepélyes keretek között adták át a negyedik alkalommal meghirdetett, “A gyepek titkai” című fotópályázat legjobbjainak járó elismeréseket. A gyepek titkai fotópályázatot a gyepes élőhelyek megőrzésével, természetvédelmi helyzetük javításával foglalkozó Grassland-HU LIFE integrált projekt keretében indították útjára.
Pénzt kell fizetni az átlegelő rénszarvasok miatt, ezért felújítják a kerítést Norvégiában
Norvégia újjáépíti az Oroszországgal közös sarkvidéki határ mentén húzódó rénszarvaskerítést, hogy megakadályozza az állatok átkelését. Ennek oka, hogy a skandináv országnak kártalanítania kell az oroszokat a legelőterületek miatt. A norvég hatóságok szerint idén októberig már 42 rénszarvas kelt át Oroszországba, hogy jobb legelőt keressenek.
Sokkal több pénz jut a legeltető állattartóknak, a magyar bivalyok helyzete is javulhat
A 2027-ig tartó EU-s finanszírozású Közös Agrárpolitikában számos olyan új elem, támogatási forma megjelenik, amely a korábbiaknál több címen nyújt segítséget a gyepre épített, extenzív állattartás számára. Erről is tájékoztatta Feldman Zsolt a Magyar Bivalytenyésztők Egyesülete által rendezett tanácskozáson résztvevőket, 2023. február 24-én, Hajdú-Bihar vármegyében, Hajdúnánáson.
Húsmarhatartás: a természet védelme mellett egészséges élelmiszert előállítani!
Mi lesz a magyar húsmarhatenyésztéssel? Hogyan hat az állattartókra az új KAP? Mit eredményez az antibiotikum-használat szigorítása? Hogyan legeltessünk télen? Ezekről mind szó esett a hagyományos Húsmarha Szeminárium idei első állomásán, amelyet Zászlós Tibor, a MÁSZ elnöke nyitott meg. Kiemelte: az új KAP-ra érdemes figyelni, mert olyan pénzekhez juthatnak a gazdák, amelyek járnak. És nem ajándékok.
Jó gyakorlatok és tanácsok a takarmánycirok mérgezésmentes termesztéséhez
A legeltetéstől a zöldtermesztésig a takarmányciroknak számos előnye van. Frédéric Guedj, a Lidea európai cirok piacfejlesztési menedzsere ismertette a legjobb gyakorlatokat. Elmondta, hogy a cirok életerős növény, amely nem igényel gyomirtást. Gyorsan képes nagy mennyiségű takarmányt termelni, különösen nyáron: a takarmánycirok nap mint nap bizonyítja, milyen értékes növény.
Mielőbb tenni kell a jövő legelőinek érdekében!
A hazai gyepek állapota nagyon sokat romlott a Natura 2000 szabályozás óta. Egyre kevesebb állatot képesek ellátni egyre kevesebb legeltetési nappal. Mindez a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, valamint a Magyar Mezőgazdaság Kft. Agrárakadémia rendezvénysorozatának keretében hangzott el a MATE Kaposvári Campusán.
Nemzetközi híre ment a magyar juhászembernek, aki őrzi a szakmája elveit
Sáfián László, a hajdúsámsoni pásztorember a városán kívül is egyre népszerűbb. A hetedik generációs juhász családjával dolgozik a mindennapokban. Beszámolt arról is, hogy jártak a legelőjükön a Fülöp-szigetekről, Amerikából, Németországból, Kenyából, Mongóliából, valamint neves tudósok és kutatók is meglátogatták már őt. Dr. Molnár Zsolt botanikus professzor bevonta őt és családját több természettudományos könyv és dokumentumfilm elkészítésébe, például szerepelt a Pásztorének című természetfilmben, mely a Duna Tv-n is látható volt.
Juhok legelik le a napelemparkok növényeit az Egyesült Államokban
Sokszor előfordul, hogy egy terület az állattartás és a napelemparkok számára is kiválóan megfelel. Az ilyen területek közös tulajdonságai, hogy nagyok, nagyjából sík terepen vannak, és sok ideig kapnak napfényt, mivel mentesek a magas növényzettől. Ezért a napenergia-termelők egyre gyakrabban bérelnek mezőgazdasági területeket a működésükhöz. Ám az kérdéses, hogy fér meg egymással az állattenyésztés és a napelemek sora. Anyagunkból kiderül, hogy van megoldás.
Megújult telepen telelhetnek a szürkemarhák és a bivalyok Dévaványán
A legeltetési időszak befejeződésével visszatértek a szürkemarha- és a bivalygulyák a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság megújult dévaványai állattartó telepére. A Békés megyei, telepről idén is a nemzeti park több részterületére szállítottak magyar szürke szarvasmarhákat a területek természetvédelmi kezelése céljából. Biharugrára 280 tinót, Szabadkígyósra 350 növendék üszőt, a Körös-ártérbe pedig további 96 szürkemarhát vittel ki tavasszal, a legeltetési szezon kezdetekor. Továbbá Dévaványa térségében 400 szürkemarha és 250 házi bivaly legelészett.
A legeltetés hatékony védelmet jelenthet az inváziós fák terjedése ellen
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont kutatói kimutatták, hogy a legeltetés hatékony védelmet jelenthet az árterekben terjedő inváziós fásszárú fajok okozta károk ellen. A Demeter László, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont erdőökológusa és Molnár Ábel Péter, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem PhD-hallgatója által vezetett kutatásban azt vizsgálták, hogy a nemesnyarasokban folyó szarvasmarha-legeltetés hogyan hat az inváziós fásszárú fajok mennyiségére, a gyepszint fajgazdagságára, valamint a legelhető füvek mennyiségére.
Ebzárlatot és legeltetési tilalmat rendeltek el Békés megyében
Ebzárlatot és legeltetési tilalmat rendelt el október 2. és 22. között Békés megye közigazgatási területén a Békés Megyei Kormányhivatal. Az ok, hogy a rókák veszettségének megelőzése érdekében csalétek-vakcinákat helyeznek ki repülőgépes kiszórással. A zárlat Ecsegfalva, Szarvas és Békésszentandrás településekre nem terjed ki. A zárlat 21 napja alatt a kutyákat zárt udvarban elzárva kell tartani, onnan kivinni csak pórázon és szájkosárral szabad. Az állatok települést csak érvényes veszettség elleni védőoltással vagy hatósági állatorvosi engedéllyel hagyhatják el.
Fokozott figyelem kell az jószágtulajdonosok, a kutyások és a vadászok részéről: kezdődik az őszi rókavakcinázás
Idén ősszel is lesz rókavakcinázás a veszettség betegség elleni védekezés érdekében, ezért az érintett térségekben ebzárlat és legeltetési tilalom lép életbe. A repülőgépes vakcinázás 2021. október 2-16. között zajlik Magyarország déli és keleti megyéiben. Az immunizálás során a vakcina tartalmú csalétkeket kisrepülőgépekről juttatják ki a területre, ez azonban a lakott, sűrűn beépített övezeteket nem érinti.
Háromórás pásztormese, amiben kiderül, mi történik legeltetés közben
Az Ökológiai Kutatóközpont mutatta be azt a háromórás filmjét, melyben egy tapasztalt juhász mesél egy délutánon át arról, hogy mi és miért történik a legelőn, ahova kihajt nyájával. Az Egy délután a legelőn Sáfián László juhásszal című film remek betekintést nyújt egy olyan életbe, amiről ma már sokunknak kevés tudása van. Előkerül benne egy sor szakmai ismeret legeltetésről és pásztorkutyákról, valamint a szép felvételek és a légi vágóképek miatt szinte már meditatív programot is kínál.
Hazánkban is élnek szabadon bölények
Ugyan az európai bölény a XX. század elején kipusztult a szabad természetből, az állatkerteknek és a fajmegőrző programoknak köszönhetően sikerült megmenteni a fajt a kihalástól. Néhány éve már hazánkban, az Őrségben is vannak bölények, amelyek nemcsak turisztikai látványosságként szolgálnak, hanem egy kísérlet résztvevői is. Az állatok a Vas megye Szentgotthárdi járásában található Kondorfa Hegy-Völgy Vadon 90 hektáros területén leltek otthonra. A területre csak a kutatók és a Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai által vezetett szakemberek mehetnek be.
Cáfolják a metánkibocsátást – éppen, hogy segítenek a klímaváltozás enyhítésében a szarvasmarhák
Bizonyos elméletek szerint a szarvasmarhák szennyezik a légkört, mert emésztési folyamataik révén metánt bocsátanak ki. Azonban egy új megközelítés ezt az elméletet igyekszik megcáfolni, ugyanis a szarvasmarhák éppen, hogy segítenek a légköri szén-dioxid csökkentésében és a klímaváltozás enyhítésében. A talaj szénforgalma a növények levegőből történő szén-dioxid-felvételével kezdődik. A felvett szénmennyiségből a növények gyökereket, hajtásokat és leveleket növesztenek, majd a talajmikróbák segítségével a szenet a gyökereken és a bomló maradványokon keresztül juttatják a talajba. Ennek a szénnek a föld alatt történő stabil tárolása építi fel a talaj szerves anyagát, amely egyúttal csökkenti a légkör szén-dioxid-szintjét – ez a folyamat a szénmegkötés.
Pénzügyileg is megéri a juhokat napelemek alatt legeltetni
Az Oregoni Állami Egyetem tudósai által végzett új kutatás szerint a földterületek termelékenységét növelheti a juhok legeltetésének és a napenergia-termelésnek ugyanazon a földterületen történő kombinálása. A vizsgálat során összehasonlították a juhok növekedésének a mértékét a napelemekkel ellátott legelőkön és a hagyományos legelőkön. A napelemes legelőkön összességében kevesebb, de jobb minőségű takarmányt találtak az állatok. Továbbá egyenlő mértékben is híztak, valamint a napenergiával történő energiatermelés növelte a legelő termelékenységét is.
Virágszigetek, legelők a méheknek – ahol kora tavasztól késő őszig mindig találnak gyűjtenivalót
A nagyüzemi mezőgazdaság hatására folyamatosan tűnnek el az egyes területekről a virágzó növények, ami felborítja az élőhelyek változatosságát. A mezőgazdaságban elterjedt neonikotinoid tartalmú növényvédő szerek is a méhek pusztulását okozzák, ezzel párhuzamosan pedig elszaporodtak a rájuk veszélyes új betegségek és paraziták. Ezt a magyarázatot, illetve figyelmeztetést Durgóné Benkő Babett önkormányzati képviselő, az ötletgazdák egyike fogalmazta meg, mi vezette a lelkes önkénteseket, amikor úgy döntöttek, hogy Szentkirály földútjai mentén méhlegelőket alakítanak ki. Olyanok indították el a közösségi kezdeményezést, akik szívükön viselik a természet és a fajok sokszínűségét.
Hirdetés
Belépés
Oldalunk megújult. Amennyiben Ön regisztrált felhasználónk és nem tud belépni, kérjük, használja az elfelejtett jelszó funkciót!
Elfelejtett jelszó
Kérjük, adja meg a regisztrációkor használt e-mail címét!