Toxinos kukorica és alacsony fehérjetartalmú búza – mit hoz a jövő?
Az idei év kihívásai a mezőgazdaságban nemcsak a mennyiségi termésadatokban, hanem a minőségben is megmutatkoztak. A búza fehérjetartalma és a kukorica toxinfertőzöttsége jelentős kérdéseket vet fel a következő szezonra nézve. Párkányi Gábor, a Mertcontrol ügyvezető igazgatója részletesen bemutatja az idei termés minőségét és a jövőbeni kilátásokat.
117 mázsa kukorica AGRO.bio baktériumkészítmények segítségével
Fürnstall Zsolt és párja, Kerülő Szilvia Baranya vármegyében, Szentlőrinc közelében gazdálkodik 65 hektáron. Míg korábban másoktól kértek tanácsot, most ők lettek a helyi gazdák példaképei: a titok nyitját az AGRO.bio baktériumkészítményei jelentik, amelyekkel látványosan növelték a terméshozamot, és jelentős költségmegtakarítást értek el.
Hirdetés
Több mint 3.300 hirdetés 97 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Több mint 3.300 hirdetés 97 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Érdemes többet tudni Kincsem életéről, több helyen mutatják be az országban
A vándorkiállításon nem csak Kincsemről és életéről, de az egész magyar lóversenyzés történetéről is sok érdekességet megtudhatnak a látogatók.
Sokban segíti a lótartókat a patkolókovács
A szaruszabályozás alapos ismereteket igényel, többek között a lóanatómia és a fémmegmunkálás területén. Ormándi Zsolt, a Magyar Patkolókovácsok Egyesületének elnöke osztott meg részleteket és fontos tudnivalókat a mesterségről. A lovat körmölni kell, a szaruszabályozás elengedhetetlen egy ló életében.
Kancánk csikót szeretne? Milyen az ideális fedezőmén?
Egy lovas életében mérföldkövet jelent, amikor a tenyésztés útjára lép. Azonban számos kihívással találhatja szembe magát az ifjú lótenyésztő. Az ideális fedezőmén kiválasztása gondos szakértelmet és a kancánk alapos ismeretét követeli meg. Laptársunk összegyűjtötte a legalapvetőbb szempontokat, amelyeket figyelembe kell venni a mén keresésekor.
Nagy elismerést kapott a lipicai lótenyésztés: felvették az UNESCO szellemi örökségeinek listájára
A lipicai lótenyésztés hagyományát az Osztrák–Magyar Monarchia utódállamai közül 8 ország közösen terjesztette az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO elé. Egy adott lófajtát és annak tenyésztési hagyományait felkaroló előterjesztés első alkalommal került a listára.
Kérte és kapta a szakma: ingyenes lovas képzést hirdet a Nébih
A szakmai szervezetek kérésére ingyenes, online lóazonosítási képzést hirdet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Az e-learning tanfolyam résztvevői megismerkedhetnek az azonosítással kapcsolatos elméleti tudnivalókkal (szín- és jegyleírás, lódiagram-rajzolás, dokumentációk), végül pedig egy teszt kitöltésével mérhetik fel szerzett tudásukat. A tananyag már elérhető a Nébih honlapján.
Óvári gazdász az ország legfiatalabb ménesigazgatója Szilvásváradon
A magyar lovaskultúra éltetése nemzeti ügy, amiért Cseri Dávid, a szilvásváradi Állami Ménesgazdaság vezetője minden követ képes megmozgatni. A Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári karán végzett gazdász szerint felemelő megtapasztalni, hogy a lovas fajtamentés olyan érték, amely összeköti az embereket és a nemzeteket is. A fiatal szakember a ménesgazdaság élén egyfajta nagyköveti szerepet is betölt: járja a világot, népszerűsíti a magyar lófajtákat és az országot is.
Ingyenes lóazonosítási képzés indult a Nébih honlapján
A szakmai szervezetek kérésére ingyenes, online lóazonosítási képzést hirdet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A 2014-ben tartott lóazonosítási tanfolyamtól eltérően – tekintettel a járványhelyzetre – a képzés ezúttal nem tartalmaz gyakorlati részt.
Edzőnő ütött állatot, így eltüntethetik a lovaglást az olimpiai öttusa versenyekről - videóval
A sportolók egy részének tiltakozása ellenére megszavazta a Nemzetközi Öttusa Szövetség (UIPM), hogy 2028-ban már ne szerepeljen a lovaglás a számok között az olimpián. A szövetség közgyűlése helyben hagyta a végrehajtó bizottság korábbi döntését, miszerint a lovas szám nélküli javaslatot nyújtanak be a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak (NOB) a 2028-as Los Angeles-i játékokra. A döntés egyik oka, hogy a tokiói olimpián Kim Raisner, a német válogatott egyik edzője verseny közben megütötte a Saint Boy nevű lovat.
Átlagosan évi 800 ezer forintba kerül saját lovon lovagolni Magyarországon
A koronavírus járvány hatásainak következményeként felértékelődött a szabadban végezhető sportolás jelentősége, ennek köszönhetően akár 100-150 ezerrel is nőhetett a lovaglás iránt érdeklődők száma Magyarországon a Lovasok.hu becslése szerint. A lovaglás költségei ugyanakkor meglehetősen magasak, a portál friss felmérése alapján egy saját lóval nem rendelkező lovas átlagosan 367 ezer forintot költ évente a hobbijára, aki pedig lovat is tart, az átlagosan 800 ezer forint kiadásra számíthat.
Állatvédelmi képzésre küldték a német edzőt, aki verseny közben ütött meg egy lovat az olimpián
Írásbeli megrovásban részesítette és állatvédelmi továbbképzésre kötelezte a Nemzetközi Öttusa Szövetség (UIPM) Kim Raisnert, a német válogatott egyik edzőjét, aki ököllel megütött egy lovat a tokiói olimpián. A szervezet bejelentése szerint a 48 éves tréner a továbbképzés végéig nem tevékenykedhet a nemzetközi szövetség szervezéséhez tartozó versenyeken, és ha még egyszer megszegi az állatvédelmi szabályokat, elveszítheti az edzői engedélyét. Raisner azért ütötte meg a Saint Boy nevű lovat, mert annak nyergében az addig toronymagasan vezető Annika Schleu 0 pontot ért el.
Már csak ezer példány van a hucul lófajtából
Több más ősi háziállatfajtához hasonlóan a hucul lófajtát is szinte az utolsó pillanatban mentették és őrizték meg az utókornak. Pedig egykor nagy becsben tartották ezt a hegyvidéki terepet jól bíró, kisméretű, igénytelen, kiemelkedő munkakészségű fajtát. A hucul a Kárpátokban alakult ki, és genetikailag közel áll a mára már kihalt eurázsiai vadlóhoz, a tarpánhoz. A hazai állomány fennmaradása egy, az 1960-as években végrehajtott állatkerti gyűjtésnek köszönhető.
Ló és szamár csikó, kecskegida és bivalyborjú is született a bőszénfai Szarvasfarmon - fotókkal
Törpekecske gödölye, hidegvérű ló és szamár csikó és bivalyborjú is született a MATE Kaposvári Campus Vadgazdálkodási Tájközpontjában. Az újszülött kisállatok közül Teri gida az állatgondozók odaadásának köszönheti életét. A kecskegidát édesanyja nem táplálta, ezért a Szarvasfarm munkatársai cumisüvegből etetik. A vadgazdaságban – a vadfajok mellett – őshonos magyar háziállatokat is tenyésztenek. Így Bőszénfán megtalálható a szürke marha, a házi bivaly, a hidegvérű ló és a parlagi szamár is.
A lóetológia, a helyzetkezelés, a szabadságérzet – és bónuszként 8 fontos tanács
A vezetőszár kiemelten fontos a ló menekülési ösztönének kezelésében, mert használata lóetológiai alapú. Alkalmas arra, hogy megfelelő távolságból hassunk a lóra, szem előtt tartva egymás személyes terét, a ló belénk vetett bizalmának növelését és a veszélyes helyzetek minimalizálását. Alkalmazásával lótársunk megkapja a tanulásához megfelelő szabadságérzést, önállóan kereshet megoldásokat (az általunk kívántat dicsérettel erősítjük meg) hibázhat, felelősen dönthet. Miről van szó jelen esetben? A ló érzékeny, ijedős, rebbenékeny állat. A veszélyre gyorsan, de energiatakarékosan reagál. Ezért visszanyugvása gyors. Rangsor alapú csoportban él, így ösztönösen minden egyed képes elfogadni egy „vezetőt”. Neki, a „vezető” (jelen)léte és döntése maga a biztonság. Vele, mellette lenni jó. A lovas célja, hogy ilyen vezetővé váljék.
Jobban érthetik a lovak, ha úgy beszélnek hozzájuk, mint a kisgyerekekhez
Sokan úgy beszélnek a házi kedvenceikhez, mint a kisgyerekekhez: magasabb hangon, eltúlzott hanglejtéssel, sok lovas szól így a lovához is. A francia Mezőgazdasági, Élelmiszer- és Környezeti Nemzeti Kutatóintézet (INRA) és a Francia Lovasintézet (IFCE) etológusai új tanulmányukban ennek a kommunikációnak a hatásosságát vizsgálták. Az Animal Cognition tudományos lapban megjelent tanulmányuk eredményeit a tenyésztők és a lovasok is felhasználhatják arra, hogy megkönnyítsék a napi kommunikációt az állatokkal.
Ötödikként a világon Magyarországon működik a ló-CT készülék
Az Állatorvostudományi Egyetem Lógyógyászati Tanszéke és Klinikája egy olyan CT berendezéssel gyarapodott, amiből a világon csak négy másik található. A 280 millió forintba került csúcskategóriás, nagy felbontóképességű diagnosztikai eszközt február 22-én adta át az Üllői Campuson Dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, Dr. Sótonyi Péter professzor, az ÁTE rektora és Bodó Gábor professzor, a tanszék és klinika vezetője. A 90 centiméter átmérőjű CT műszerben bódítással a ló elülső és hátulsó lába is vizsgálható.
Lovaink bele is pusztulhatnak a herpeszvírus-fertőzésbe
A február 1. és 22. között Valenciában megrendezett CES Valencia Spring Touron a megjelent 752 ló közül többnél is regisztrálták a herpeszvírus igen agresszívan terjedő EHW-1-es szerotípusát. Jelenleg mintegy 160 ló van karanténban, több, mint 80 ló mutatja a tüneteket, és sajnos 5 állat már életét vesztette. Mivel még a karantén előtt sokan hazatértek lovukkal, ezért több országban várható még gócpontok kialakulása. Belgiumban, Franciaországban, Németországban és Svájcban már regisztráltak a versenyen részt vett lovaknál tüneteket.
Csontkovács gondozza a paripákat!
Soltész András könyvében korábban még nem publikált – és könnyen elsajátítható – masszírozási technikákat, lazító és nyújtó gyakorlatokat, valamint gyógytornamódszereket ismertet. A Lócsontkovácsolás című könyv szerzője egész életét a lovaknak szentelte, nemcsak tenyésztő, kiképző, ménesvezető, de a lovak egészségvédelméért is rengeteget tesz.
Ménvizsgán méltatták a magyar hidegvérű lófajtát
Folyamatosan emelkedett az őshonos lófajták állománya az utóbbi 5 évben. Ez az Agrárminisztérium és a tenyésztők szoros együttműködésének, valamint az őshonos támogatásoknak köszönhető - közölte az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára Tiszaföldváron. Farkas Sándor a Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület által szervezett országos hidegvérű ménvizsgán elmondta: az elismert lótenyésztő szervezetek által nyilvántartott, törzskönyvezett összes lóféle - a magyar parlagi szamarat is beleértve - közel 77 százaléka őshonos lófajta.
Hirdetés