Toxinos kukorica és alacsony fehérjetartalmú búza – mit hoz a jövő?
Az idei év kihívásai a mezőgazdaságban nemcsak a mennyiségi termésadatokban, hanem a minőségben is megmutatkoztak. A búza fehérjetartalma és a kukorica toxinfertőzöttsége jelentős kérdéseket vet fel a következő szezonra nézve. Párkányi Gábor, a Mertcontrol ügyvezető igazgatója részletesen bemutatja az idei termés minőségét és a jövőbeni kilátásokat.
117 mázsa kukorica AGRO.bio baktériumkészítmények segítségével
Fürnstall Zsolt és párja, Kerülő Szilvia Baranya vármegyében, Szentlőrinc közelében gazdálkodik 65 hektáron. Míg korábban másoktól kértek tanácsot, most ők lettek a helyi gazdák példaképei: a titok nyitját az AGRO.bio baktériumkészítményei jelentik, amelyekkel látványosan növelték a terméshozamot, és jelentős költségmegtakarítást értek el.
Hirdetés
Több mint 3.300 hirdetés 97 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Több mint 3.300 hirdetés 97 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Sok méhésznek marad a kaptárban a méze, mert nem érdemes kipergetni
Az aszály kedvezőtlenül hatott a termelésre, a legnagyobb kihívást az ágazatban pedig továbbra is az extrém alacsony felvásárlási árak jelentik.
A hamis méz és az alacsony felvásárlási ár is nehezíti a méhészek helyzetét
A Wojtyla Akadémia programsorozat előadásában Laczi János kerekegyházi méhész átfogó ismertetőt nyújtott a méhészetet illető legfrissebb piaci tendenciákról, valamint arról, hogy milyen kihívásokkal kell szembenézniük a méztermelőknek a klímaváltozás kapcsán. A kecskeméti rendezvényen elhangzott, a magyar mezőgazdaság egyik kiváló minőségű terméket előállító ágazata a méhészet.
Mézkészítés méhek nélkül - lehetséges?
A MeliBio, egy kaliforniai székhelyű startup, méhek nélkül mézet fejleszt, és első termékeit a szlovén élelmiszergyártó Narayannal együttműködve az Egyesült Királyságban, Svájcban és Ausztriában vezeti be egy 10 millió dolláros, négyéves megállapodás első részében, amely 75 000 üzletet ér el.
A méz, a gyümölcslé és a lekvár egyértelműbb címkézését követelik az EU-s képviselők
Az Európai Parlament 2023.12.12-én, kedden 522 igen szavazattal, 13 ellenében és 65 tartózkodás mellett elfogadta álláspontját az úgynevezett „reggeli” irányelvek felülvizsgálatáról. A felülvizsgálat célja, hogy segítse a fogyasztókat tájékozottabb és egészségesebb döntések meghozatalában az olyan termékek esetében, mint a méz, a gyümölcslé, a lekvár, a zselé és a dzsem.
Kötelező lesz százalékosan feltüntetni a mézek származását az EU-ban
Célt értek a magyar erőfeszítések, hazánk kezdeményezésére az uniós agrárminiszterek egyetértettek azzal, hogy a jövőben a mézesüvegeken kötelező legyen feltüntetni a méz származási helyét és pontos százalékos arányát.
Méhészeti kifizetést sürget Nagy István: be kell vezetni a méhcsaládalapú közvetlen támogatást
A magyar és az európai méhészek védelmére hívta fel a figyelmet Nagy István agrárminiszter a franciaországi Strasbourgban. Jelenleg a közös uniós mezőgazdasági politika költségvetéséből mindössze 1 ezrelék jut a méhészeti szektor támogatására, "ez sem azt mutatja, hogy az EU számára fontos lenne az ágazat. Hangsúlyozta: minél előbb be kell vezetni a méhcsaládalapú közvetlen támogatást.
Miért nyugtatja a füst a méheket?
Az emberiség meglehetősen régen, a tudomány jelenlegi ismeretei szerint már 8-10 ezer éve foglalkozik azzal, hogy begyűjtse a méhek által termelt mézet. A tevékenységet az idők kezdete óta és még ma is füst segítségével a legkönnyebb megtenni. Hogy miért van ez? Füsttel igyekeznek megnyugtatni a rovarokat. Ez pedig két, együttesen jelentkező dologra vezethető vissza.
Pénz a kaptárhoz: már benyújthatják a méhészek a támogatási kérelmüket
Az agrártárca 2,8 milliárd forintos forráskerettel hirdette meg a méhészek munkáját segítő idei támogatási konstrukcióit, amelyek kulcsszerepet játszanak a magyar méhágazat életében - jelentette be Nagy István agrárminiszter. Az érintettek 2023. július 4-től nyújthatják be a kérelmeiket.
Rekordok, károk és eladási gondok jellemezték a magyar méhészek legutóbbi szezonját
A 2022-es méhészeti és méztermelési szezont a szélsőséges időjárás határozta meg, mégsem mindenütt zártak rossz évet a méhészek. Az ország nyugati felében rekordnak számító méztermések is születtek, és azokon a keleti területeken, ahol a megfelelő időben érkezett némi csapadék, egy jó átlagos termésre számíthattak a méhészek. Mindez azonban veszélybe kerülhet, ha nem tudják eladni a mézet.
Digitalizáció és megújulás a magyar méhészetekben
A Zöld készségek fejlesztése érdekében szervezett konferenciát a Kislépték Egyesület Kecskeméten. A vezértéma: a Közös Agrárpolitika újdonságai és kihívásai az európai zöld megállapodás célkitűzéseinek megvalósításához kapcsolódóan. A Bács-Kiskun vármegyei konferencián számtalan érdekes témával találkozhattak a résztvevők.
Bajban a hazai termelők és a beporzás jövője is a külföldi dömpingméz miatt
Jelentősen visszaesett a hazai termelői méz forgalma 2022-ben, ami nem csak a méhészeket hozza nehéz helyzetbe, de hosszabb távon a beporzást is kérdésessé teszi a magyar mezőgazdaságban. A kínai méz mellett 2022-ben az ukrán is dömpingáron jelent meg a hazai forgalomban. Mindez súlyos problémát okozhat az élelmiszer-termelésben.
Szirupokkal pancsolták a mézet – leleplezték a rendkívül jövedelmező csalást
A rendkívül érzékeny vizsgálati módszerek lehetővé teszik a méz eredetiségének vizsgálatát, és segítenek a gyanús mézminták azonosításában. Az illetékes bűnüldöző hatóságok nyomon követhetik és felderíthetik a méz hozzáadott cukorsziruppal történő csalárd hamisítását. A hamisításhoz használt, kukoricából készült cukorszirupokat felváltották a többnyire rizsből, búzából vagy cukorrépából készült szirupok.
Túl sok az ukrán termény, új felvevőpiacok felkutatásában segíti a hazai cégeket a NAK
Az elmúlt időszakban nagy mennyiségű ukrán termény és termék (gabona, méz, csirkehús) áramlott be egyebek mellett a magyar, valamint más közép-kelet-európai piacokra. Ezzel felesleget és így zavarokat okoztak a piacokon, és kihívások elé állítva a magyar termelőket, élelmiszerfeldolgozókat. A NAK ezért segítséget nyújt új felvevőpiacok felkeresésében a hazai cégek számára.
Kijelölte a méhek útját az Európai Unió
Az Európai Unió végrehajtó szerve útvonalakat határozott meg a méhek és más beporzók számára, hogy zavartalanul repülhessenek Európa-szerte élelem és menedék után kutatva. A döntéshozók szerint erre van szükség, hogy megmentsék a növénytermesztés szempontjából létfontosságú rovarokat a kihalástól.
Olyan drága lett a magyar méz, hogy már nem kell senkinek
Több hónapja befagyott a hazai mézfelvásárlás, az akácmézre nincs kereslet, az ukránok pedig a vámmentességet kihasználva elfoglalták a magyar exportőrök piacait. Az agrártárca abban bízik, hogy a tavasz némi élénkülést hoz.
A bizonytalan eredetű mézkeverékek veszélyzetetik az EU, így a magyar méztermékeket és méhészeket is
Magyarországgal együtt összesen húsz tagállam kérte az Európai Bizottságot a mézkeverékek származás jelölésére vonatkozó előírások szigorítására. Hiába beszélünk ugyanis a beporzók védelméről és írunk elő szabályokat ennek érdekében a mezőgazdasági termelés számára, ha az EU nem védi meg saját méztermékeit és méhészeit.
A nagy kereslet ellenére kevés a biominősítésű, vegyszermentes méztermelő
Miközben Nyugat-Európában igen keresettek a biomézek, viszonylag kevés erdélyi méhész kötelezi el magát a vegyszermentes méztermelés mellett. Pedig nem furfangos és nem nehezen megvalósítható feltételekről van szó. A szovátai Ács család példáján látni, hogy az elköteleződés pénzügyileg is megéri.
A méhek élettartama ma 50%-kal rövidebb, mint 50 évvel ezelőtt volt
A mézelő méhek laboratóriumban való tartására vonatkozó javított szabványok ellenére az UMD kutatása szerint a ketrecbe zárt méhek élettartama rövidebb, mint 50 évvel ezelőtt. Ez arra utal, hogy a környezeti feltételeken kívül más is okozhatja a kereskedelmi méhészek méhcsaládjainak nagyobb arányú elvesztését.
Hirdetés