Rosszul járhatnak a klímaváltozás elleni harcban a gazdák, ezért meg kell védeni a növényeket

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Széchenyi 2020 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban elnyert 635,61 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatással 6 kutató intézete 19 telephelyén vizsgálta a növénytermesztési rendszerek klímaváltozásnak való kitettségét, érzékenységét, sérülékenységét, illetve adaptációs lehetőségeit, ahol az összekötő elem a víz.

400 milliós fejlesztés: 19 halnevelő tó épült meg a szarvasi Halászati Kutatóintézetben

Közel 400 millió forintos uniós támogatás segítségével alakítottak ki 19 halastavat a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Halászati Kutatóintézetben (HAKI) Szarvason - jelentették be a helyszínen tartott sajtótájékoztatón. Halasi-Kovács Béla, a HAKI igazgatója elmondta, a Magyar Halgazdálkodási Operatív Programból (MAHOP) elnyert 393,4 millió forintból Csordajárás területén 17 hektáron 19 halnevelő tó létesült tápcsatornával, töltő- és lecsapoló csatornákkal együtt.

Agrárfejlesztések 773 millióból: több program indul a mezőgazdasági cégek és a SZIE közreműködésével

A Szent István Egyetem és a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ több pályázata is támogató szakmai véleményt kapott a piacvezérelt kutatás-fejlesztési és innovációs projekteket támogató pályázaton. A várhatóan elnyerhető összeg nagyjából 773 millió forint. A pályázatok 6,3 milliárd forint összköltségű konzorciumi projektek részeként valósulhatnak meg. Anyagunkból kiderül, milyen célra használják fel a támogatást.

Országos egyesítés az agrár-felsőoktatásban: több campus és kutatóintézet is beolvadt a gödöllői Szent István Egyetembe

Új felsőoktatási intézmény jön létre Szent István Egyetem néven 2020. augusztus 1-től - hangzott el az alapítás alkalmából szervezett eseményen az egyetem rektori dísztermében, Gödöllőn. A Szent István Egyetem, a Kaposvári Egyetem, az Eszterházy Károly Egyetem Gyöngyösi Károly Róbert Campusa és a Pannon Egyetem Georgikon Karának integrációjával létrejön az új Szent István Egyetem, amely mintegy 15 ezer hallgatójával Közép-Európa egyik legnagyobb egyeteme lesz.

Augusztus elsejétől indul a Gödöllőről irányított agrár-szuperegyetem

Hatékonyságnövekedést és infrastrukturális fejlődést eredményez, hogy ősszel már a gödöllői Szent István Egyetem része lesz a gyöngyösi és a keszthelyi agrárkar, valamint a Kaposvári Egyetem, később pedig a magyar agrárkutatási hálózat nagy része is. Az integrációt előkészítő bizottságot vezető Gyuricza Csaba szerint az új intézmény képes lesz az oktatásban is lekövetni a mezőgazdaságban zajló hatalmas változásokat.

Korszerű haszonállat-embriológiai laboratóriumot adtak át Herceghalmon

Az állattenyésztésben a géntartalékok képzése nemzetstratégiai, illetve nemzetbiztonsági érdek, csakúgy, mint a biztonságos élelmiszerek előállítása - mondta a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója Herceghalmon, a haszonállat-embriológiai laboratórium és kísérleti takarmánykeverő üzem átadásán. Gyuricza Csaba elmondta, hogy a több mint 100 millió forintos beruházás főként a gyakorlati kutatásokat segíti. Az embriológiai labor egyik célja, hogy a géntartalékok képzéséhez biztosítson hátteret. Az átadáson a Magro.hu is részt vett.

Díjat nyert a magyar fiatal az ellés szenzoros előrejelzésének vizsgálatáért

A Nemzeti Agrártehetség Program az agrár­területeken tevékenykedő doktoranduszok és fiatal kutatók számára biztosít fejenként 1,5 millió forint elnyerhető díjat három doktorandusz hallgató és három fiatal kutató számára. A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ pályázatán az egyik díjazott Dr. Kovács Levente volt, aki a szarvasmarhák ellés körüli időszakának vizsgálata során jutott el hasznos következtetésekig. A felügyelet nélküli nehézellések esetén akár az újszülött borjú elhullásának veszélye is fennállhat.

Kevesebb sertést és több baromfit vágtak a magyar vágóhidakon tavaly, mint egy évvel előtte

Megközelítőleg 2 százalékkal kevesebb sertést és közel 2 százalékkal több baromfit vágtak a magyar vágóhidak tavaly az előző évhez képest. A szarvasmarhavágás gyakorlatilag azonos szinten maradt a két vizsgált évben. Ez derült ki a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet jelentéséből. Az anyag szerint a magyarországi vágóhidakon 4,620 millió sertést vágtak le tavaly, ami közel 85 ezer darabbal kevesebb az előző évi adatokhoz képest. A levágott állatok élősúlya összesen 542 ezer tonna, hasított súlya 437 ezer tonna volt, ezek gyakorlatilag megegyeztek az előző évi értékekkel.

Több adatot kérnek a magyar tejágazat szereplőitől a jobb piacszervezés érdekében

Több jelentésre lesz szükség a tejágazatban a hatékonyabb piacszervezés érdekében. A 4/2020. (II. 28.) AM rendelet a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanácsnál működő piaci jelentéstételi kötelezettségről szóló piacszervezési intézkedés kiterjesztéséről szól és 2020. február 29-én már hatályba is lépett. A rendelet értelmében a szakmaközi szervezet az adatszolgáltatók adataiból képzett összesítő táblázatokat a honlapján közzéteszi. A szakmaközi szervezet az adatszolgáltatók egyedi azonosításra alkalmas adatait nem teheti közzé, és harmadik személynek nem továbbíthatja.

A NAIK főigazgatója szerint nem lehetőség, hanem kényszer az innováció

Tudjuk, hogy aki nem fejleszt, az lemarad, de a termelőkre nehezedő innovációs nyomás ma már a támogatáspolitikán keresztül is egyre fokozódik - mondta a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója egy kecskeméti agrárkonferencián. Gyuricza Csaba szerint az juthat forráshoz, aki fejleszt, és ezt lehetőség szerint iparágon kívüli résztvevőkkel közösen teszi meg.

Fejenként 1,5 millió forintot kaptak a Nemzeti Agrártehetség Program győztesei

Tavaly ősszel hirdetett pályázatot Nemzeti Agrártehetség Program néven az agrárterületeken tevékenykedő doktoranduszok és fiatal kutatók számára a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ. A fejenként 1,5 millió forint elnyerhető díjat három doktorandusz hallgató és három fiatal kutató kapta meg. A pályázaton olyan doktoranduszok indulhattak, akik agrár-felsőoktatási hallgatói jogviszonnyal rendelkeznek, aktívan szerepet vállalnak a hallgatói, oktatói, kutatói életben és sikeres abszolutóriumot tettek.

A világ élvonalában a magyar vetőmagexport - közel 100 ezer tonnányi megy belőle külföldre

Magyarország a világ hatodik legjelentősebb vetőmag-előállítója, évente közel 100 ezer tonna vetőmagot adunk el a külpiacokon. Az export a teljes vetőmagtermelés valamivel több mint egyharmadát adja. A hazai vetőmagexport 2019. január és szeptember között sorrend szerint a következő célországokba irányult: Ausztriába, Németországba, Olaszországba, Romániába, Szlovákiába és Lengyelországba. Exportunk legmeghatározóbb növényfajai a kukorica, a búza és a napraforgó voltak. Év végi összefoglaló a magyar vetőmaghelyzetről.

Magyar növényfajták, amik kiválóan alkalmazkodnak a trópusi körülményekhez

Nagyon sok olyan szántóföldi növény és zöldségfajta van Magyarországon, amelyek jól alkalmazkodnak a trópusi körülményekhez – mondta a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója. Gyuricza Csaba arról beszélt, hogy a tervek szerint 8 afrikai országban alakítanak ki mintafarm-hálózatot, ennek első lépéseként Ghánában már több ilyen gazdaság is működik.

Magyar mezőgazdasági technológiákat és vetőmagot visznek Afrikába

Őszi mezőgazdasági munkák: 1,6 millió hektár vetett gabona, és jó burgonyatermés várható idén

A NAK falugazdászai által begyűjtött adatok alapján elkészítette és közreadta az őszi mezőgazdasági munkákról szóló jelentését a NAIK AKI. A statisztika az adott évi aktuális mezőgazdasági munkák állapotát vázolta fel megyei bontásban a főbb növényfajokra vonatkozóan. Az anyagból kiderül, mire számíthatunk a burgonyától, és az is, hogy haladnak a hagyományos szántóföldi kultúrák vetésével a magyarországi mezőgazdasági területeken.

Szakmai napot szerveznek diótermesztők számára

Sokszor keresik olyan kezdő, illetve telepítést fontolgató diótermesztők a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézet munkatársait, akik érdeklődnek a gyümölcs termesztése iránt. Kíváncsiak, milyen a megfelelő termőhely, a szaporítóanyag, a fajta, valamint érdeklődnek a helyes termesztéstechnológia megválasztásáról is. Az igényekre felelve döntött a NAIK egy kislétszámú Diótermesztés Szakmai nap megszervezése mellett.

A magyar pontytenyésztés ismereteit adjuk át Mexikónak

Együttműködési megállapodást kötött a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Latin-Amerika vezető agrárkutatási hálózatának halászati kutatóintézetével, az INAPESCA-val. Az eseményen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is részt vett, aki elmondta, hogy Magyarország azokra a területekre összpontosít a nemzetközi gazdasági együttműködésben, ahol nem a mennyiség, hanem a szakértelem számít. Az élelmiszeripar és a mezőgazdaság ilyen kulcsterületek. A mexikóiak elsajátíthatják a sikeres magyar pontytenyésztés gyakorlati tudását.

70 éves hullámvasúton a magyar konzervuborka-nemesítés

Közel 70 éve kutatják az uborkanemesítés lehetőségeit a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ rendszeréhez tartozó Zöldségtermesztési Kutató Intézet Zrt.-nél (ZKI). A NAIK összefoglalta, hogyan változott a piac ebben az időszakban, és milyen eredményeket értek el. A zsugorodó hazai uborkapiac ugyan kihívások elé állította a ZKI-t, a külföldi exportpiaci jelenlétének köszönhetően azonban képes még mind a mai napig gazdaságosan működni.