Segítség
Kapcsolat
26
°C /
17
°C
Felhős
Az LG repcehibridek a magyar körülmények között a lehető legmagasabb termést produkálják
2024.07.01.Európa első számú repcehibridjével, az LG Ambassadorral, valamint egy új, ígéretes hibriddel, az LG Armadaval készül az új szezonra a Limagrain Hungária Kft. Szijártó Bálintot, a vállalat cégvezetőjét a Magro.hu kérdezte, aki többek között arról is beszélt, hogyan látja a repcetermesztés jövőjét Magyarországon.
Minden, amit a gyümölcsösök lombtrágyázásáról tudni kell - fókuszban az alma
2024.07.01.A gyümölcsösökben az új trágyázási időszak mindig ősszel és kora tavasszal, a talajon keresztüli fenntartó trágyázással indul. Később, a nyár folyamán viszont kulcsszerephez jut a lombon keresztüli tápanyag-utánpótlás. Bár a gyümölcsösök fenntartó trágyázásához sem nélkülözhetők a talajvizsgálatok, de a termő gyümölcsösök esetén döntő jelentőségű a lombanalízis, amit rendszeresen el kell elvégezni. Az árutermő ültetvények költségtényezői között a tápelem-analízis nem olyan jelentős tétel, amit érdemes lenne megspórolni, különös tekintettel az így nyerhető tápláltsági állapotra. Az információ értékét, használhatóságát növeli, ha a mintavétel időben és szakszerűen történik, valamint az évenkénti mintaterek következetesen azonosak, sőt a talaj- és levélmintavételi egységek egymással beazonosíthatók, fedik egymást.
Hirdetés
Hirdetés
Multiva DiscMaster 400H+ tárcsa, félig függesztett, acéllemez hengerrel
Hitelesített telefonszám
10 675 000 HUF
Multiva DiscMaster 400+ tárcsa, függesztett, csőpálcás hengerrel
Hitelesített telefonszám
7 400 000 HUF
Hirdetés
A madáretetőknél is vadásznak a karvalyok
2023.02.18.Az ország más részeihez hasonlóan a Körös-Maros Nemzeti Park területén is gyakran előfordulnak karvalyok. Télen napi rendszerességgel látogatják a madáretetőket, ahonnan azonban nem magvakat, hanem madarakat zsákmányolnak.
Daruszántások nyomában – a madarak is át tudják alakítani az ökoszisztémát
2023.02.11.Egy közelmúltban végzett kutatás bebizonyította, hogy a darvak jelentős élőhely-átalakításra képesek. A kutatások a Hortobágyon zajlottak, de az eredmények igazak a Körös-Maros Nemzeti Park területén található kardoskúti Fehér-tó környékére is. A természetben az élőlények összetett, bonyolult kapcsolatrendszerben élnek egymással.
Megérkeztek a magyar pusztákra a klasszikus téli ragadozó madarak
2023.02.06.A Körös-Maros Nemzeti Park pusztai tájaira 2023. január elejétől megérkeztek azok a ragadozó madarak, amelyek a Kárpát-medencében nem költenek ugyan, de a telet rendszeresen itt töltik. Leggyakoribb téli ragadozó vendégünk a kékes rétihéja.
Az alföldi puszták téli állatvilága: őzek, nyulak, rókák, nyusztok, hermelinek váltják egymást
2023.01.07.A Körös-Maros Nemzeti Park téli tájait járva az őzektől a rókákon és a nyulakon át a menyétig sokféle négylábúval lehet találkozni. A leggyakrabban az őzek láthatóak, amint búzavetésen, vagy az egyre többször felkeresett repcevetésen táplálkoznak, pihennek. Amikor hó borítja a tájat, jelenlétük fontossá válik más fajok számára is.
Mozog a barkóscinege és a réti pityer: erdők- mezők téli madárvilága a Körös-Maros Nemzeti Park tájain
2023.01.03.A téli nádasok csipogó bajszosai, a barkóscinegék kifejezetten derűs színfoltot jelentenek a dél-alföldi tájakon. A nádi énekesmadarak általában nem túl díszes, egyszerű sárgásbarna tollruhát viselnek, azonban a barkóscinegék hímjei kitűnnek a sorból, mással össze nem téveszthető, igazán egyedi megjelenésükkel.
Téli bundát öltöttek a Körösvölgyi Állatpark lakói
2021.12.15.Télen a szőrmés állatfajok sűrű szálakból álló, tömött téli bundát növesztenek, amely a természetben a hideg elleni védelmet és az évszakra jellemző táji környezethez való küllemi alkalmazkodást szolgálja. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Körösvölgyi Állatpark bemutatóhelyének emlősállatait is szemet gyönyörködtető téli bundájukban csodálhatják meg a vendégek. A szőrzetet alkotó szálképletek vedlés útján cserélődnek, amire általában meghatározott évszakban vagy az ivari fejlődés egy bizonyos szakaszában kerül sor. A vedlés utáni új szőrzet színében is eltérhet a korábbi szőrtakarótól.
Megújult telepen telelhetnek a szürkemarhák és a bivalyok Dévaványán
2021.11.16.A legeltetési időszak befejeződésével visszatértek a szürkemarha- és a bivalygulyák a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság megújult dévaványai állattartó telepére. A Békés megyei, telepről idén is a nemzeti park több részterületére szállítottak magyar szürke szarvasmarhákat a területek természetvédelmi kezelése céljából. Biharugrára 280 tinót, Szabadkígyósra 350 növendék üszőt, a Körös-ártérbe pedig további 96 szürkemarhát vittel ki tavasszal, a legeltetési szezon kezdetekor. Továbbá Dévaványa térségében 400 szürkemarha és 250 házi bivaly legelészett.
Repcét és lucernát vetnek a szakemberek a telelő túzokok etetésére
2021.01.26.A hazai túzokállomány több mint egyharmada a Körös-Maros Nemzeti Parkban él. A nemzeti park szakemberei repce- és lucernavetésekkel gondoskodnak a védett madarak téli táplálékáról. Dévaványa város Békés megyében, a Gyomaendrődi járásban található, a település környékén már a repce, lucerna és őszi gabonavetéseken tartózkodnak a túzokok. Ebben a térségben a nemzeti park igazgatóság szántóföldi művelésének meghatározó célja, hogy olyan élőhelyi struktúrát alakítson ki, amellyel minden évszakban élhető környezetet biztosít a túzokok számára.
Megújuló csatornák, árkok, gátak: 266 millió forintos fejlesztés a Körös-Maros Nemzeti Parkban
2020.12.19.Lezárultak a Körös-Maros Nemzeti Park Kígyósi-puszta területén végrehajtott élőhely-rekonstrukciós projektek, amelyeket csaknem 266 millió forintos uniós támogatásból valósítottak meg - közölte a nemzeti park igazgatósága. A kivitelezés érintette a közel 5 ezer hektáros puszta szinte valamennyi részét. A Gyulához közeli területen megszüntettek csaknem 20 ezer folyóméternyi csatornát, árkot és gátat. Így rehabilitálták a vizes élőhelyeket és növelték a szikeseken jellemző tavaszi vízborítás tartósságát.
Taposással segítik a túzokokat és húst is adnak a békési bivalyok
2020.11.04.Volt olyan idő, amikor 100 ezernél is több házi bivaly élt Magyarországon. A mezőgazdaság gépesítése azonban visszaesést okozott a rendkívüli igavonó erejéről ismert fajta használatában. Ezért szinte teljesen eltűnt a magyar vidékről. Az, hogy a hazai populáció mérete idővel mégis növekedésnek indult, az jórészt a bivalyok egy másik tulajdonságának, a vizes élőhelyekre gyakorolt kedvező hatásnak köszönhető.
Személyit is kapnak a mentett túzokcsibék Dévaványán
2019.06.13.A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság kiemelt feladata a túzok szabadtéri állományvédelmén kívül a veszélyeztetett fészekaljakból származó tojások mentése. A Dévaványán található túzokvédelmi állomást még 1978-ban alapították, ez volt az első ilyen Európában. A túzokvédelmi munka során eddig megközelítőleg 900 madarat helyeztek vissza a természetbe. Ez azért is nagy dolog, mivel a magyar túzokállomány nagyjából 1500 egyedből áll.
800 millióból teleltetnek 600 állatot Dévaványa közelében
2019.05.11.Közel 800 millió forintból fejleszti a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság (KMNPI) a pusztai élőhelyeket Dévaványa térségében. A projektben a magyar szürkemarha és magyar házi bivaly állományainak téli tartási helyét építik fel. A projekt része a 2014-2020 között megvalósuló azon 92 természetvédelmi fejlesztésnek, melynek köszönhetően százezer hektáron javul Magyarország természeti állapota.
Hirdetés
Belépés
Oldalunk megújult. Amennyiben Ön regisztrált felhasználónk és nem tud belépni, kérjük, használja az elfelejtett jelszó funkciót!
Elfelejtett jelszó
Kérjük, adja meg a regisztrációkor használt e-mail címét!
Több országban is jelen vagyunk
