Ismeretlen rágcsáló: földikutya a túlélés művésze a föld alatt

A földi kutya (Nannospalax) egy különleges, föld alatt élő rágcsáló, amelyet szőrhiánya és alacsony testmagassága különböztet meg a legtöbb rágcsálótól.

Veszélyes betolakodó a magyar vizekben: egyre több ember találkozik a hódpatkánnyal

Egyre jobban szaporodik Magyarországon a Dél-Amerikában őshonos rágcsálónak számító, hódpatkány néven is ismert nutria. A különös állat a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság területén kezdett elszaporodni, de az ország más területén is felütötte már a fejét.

Téli bagolyözönlés a dél-alföldi településeken: a táplálékforrás vonzza a őket a településekre

A hideg évszak beköszöntével a Körös-Maros Nemzeti Park tájain élő és az északi tájakról érkező, nálunk telelő erdei fülesbaglyok is beköltöznek a lakott településekre. Magyarországon az erdei fülesbagoly a leggyakoribb bagolyfaj. Nem épít saját fészket, hanem más ragadozó madarak, esetleg varjak fészkét foglalja el. A tél közeledtével az erdei fülesbaglyok csapatokba verődnek és beköltöznek a lakott településekre.

Segít a ragadozó: a hatékonyabb gazdálkodás támaszai lehetnek a baglyok

A Tel-Avivi Egyetem professzora, Yossi Leshem ornitológus azzal az ötlettel állt elő, hogy telepítsenek fészkelőhelyeket a mezőgazdasági területek közelébe, így az odaköltöző ragadozó madarak kordában tarthatják az elszaporodott rágcsálókat. Segítenek a baglyok a termelésben.

Túl jól sikerült, így nagy károkat okoz a világ egyik legsikeresebb visszatelepítési programja

Amikor nagyjából 100 évvel ezelőtt elkezdték visszatelepíteni Európába a hódokat, nem sokan gondoltak arra, hogy annyira túlszaporodnak, hogy rengeteg bajt okoznak majd. A betelepítés kezdete óta megezerszereződött a hódok állománya. Amíg az intenzív vadászatának következtében 1920 környékére mindössze 1200 eurázsiai hód maradt a kontinensen, ma már 1,2 millió példány él és virul a kontinensünkön. Az egyébként védett hód sok konfliktust okoz: a gond abból adódik, hogy nagyon szereti átalakítani a környezetét.

Ismét óriási károkat okoz a mezei pocok: az illegális megoldások helyett jobb a különleges engedélyt kapott szert használni

Újra jelentősen elszaporodtak a mezei pockok a szántóföldeken, rendkívüli károkat okozva a növényállományban. A Nébih felhívta a gazdálkodók figyelmét, hogy bár szükség van a védekezésre, azonban, a kockázat minimalizálása érdekében fontos, hogy a gazdák a gyérítést minden esetben a szabályoknak megfelelően végezzék. A házi és egyéb illegális módszerek alkalmazása nem csak veszélyes, de valójában semmivel sem hatékonyabb, mint az engedélyezett megoldás.

Felméri az irtószergyártó, mennyire elterjedtek a rágcsálók Magyarországon

Több ezren töltötték ki azt a kérdőívet a Sokk a rovar közösségi média-oldalon, amelynek adataiból elkészítik az első magyar rágcsálótérképet. Az egerek és a patkányok ugyanis nemcsak a ház körül okoznak kellemetlenséget, hanem veszélyes betegségeket is terjeszthetnek, valamint jelentős gazdasági kárt is képesek okozni a magyar mezőgazdaságban is. A felmérés azért is fontos, mert eddig idehaza csak a patkányok elterjedtségéről gyűjtöttek részlegesen adatokat.

Egerek és patkányok az otthonunk környékén - Mit lehet tenni a kártékony rágcsálók ellen?

Magyarországon a patkány- és egérinvázió bizony igen gyakori jelenség. Az idei évben ráadásul régóta nem látott növekedés indult meg a kártékony rágcsálók számában, ugyanis a szárazság kedvezően hatott a populációk növekedésére.

Több állatfaj is szívesen él a magasfeszültségű oszlopok közelében

Bizonyos kisméretű állatfajok szívesen élnek a magasfeszültségű oszlopok közelében és előnyben részesítik őket a környező mezőgazdasági területekkel szemben – derült ki a Cseh Tudományos Akadémia gerincesekkel foglalkozó intézetének kutatásából. Számos faj számára népszerű hely a telelésre a póznák körüli talaj is. Sok pocok, cickány és egér választotta kifejezetten ezt a területet lakhelyének.

Lézerfegyverrel tartanák távol a patkányokat, az egereket és a vadakat

Hatalmas pusztítással fenyegetnek az aprócska kártevők

Szakemberek szerint 4 évente végeznek komolyabb pusztítást a mezei pockok a mezőgazdasági területeken. Ahogy változik az éghajlat, ez a 4 éves ciklus is módosulni látszik. 2 év telt el az előző invázió óta és most megint aggódnak a gazdák: felszaporodtak a rágcsálók a földeken, komoly károkat hagyva maguk mögött.