Baromfi Mintatelep és Látogatóközpont: az Agrofeed új mérföldköve a fenntartható állattenyésztésben
Az Agrofeed Kft. nagy hangsúlyt fektet olyan mintatelepek létrehozására, amelyeken az elvégzett etetési tesztek tapasztalatai alapján hatékonyabb takarmányt tud a partnerei számára ajánlani.
Útmutató a talajmintavételhez, mésztrágyázáshoz és a meszezéshez
Most, a tavaszi vetések betakarítása és az őszi vetések befejezése után ráérősen foglalkozhatunk két, a növénytermesztés hatékonyságát megalapozó, mégis méltatlanul elhanyagolt kérdéssel, illetve azok gyakorlati megvalósíthatóságával. Az egyik a talajmintavétel, a másik a mésztrágyázás és meszezés kérdésköre.
Hirdetés
Több mint 3.100 hirdetés 88 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
AMG Pro-tech mikrogranulált talajkondicionáló készítmény (10kg)
12 940 HUF / zacskó
+ áfaTöbb mint 3.100 hirdetés 88 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Elfeledett örökség: így juthat hozzá a 'holt lelkek' földjeihez
A holt lelkek birodalma – tartja a gazdanyelv azokról a földekről, amelyek tulajdonosai már rég elhunytak. A probléma az, hogy ezeknek a földeknek a tulajdonjogát korábban nem rendezték a hagyatéki eljárásban, sőt sokszor még maguk az örökösök sem tudnak ezekről a területekről, így a tulajdoni lapon továbbra is az elhunyt tulajdonostárs neve szerepel. A cikk szerzője, Dr. Cseh Tibor András, a Magosz jogi ügyekben jártas főtitkára arra ad választ, hogy miként rendezhető ezeknek a földeknek a tulajdonjoga.
Az egyetlen hely, ahol nem történt igazi kárpótlás: Solymár és Pilisszentiván
A solymári és a környékbeli földeket bevonva, 1958 és 1960 között termelőszövetkezeteket hoztak létre, amelyeket aztán sorra egyesítettek. Így jött létre – budapesti területeket is érintve – a Rozmaring Mezőgazdasági Termelőszövetkezet. Kilenc település volt érintett: Pilisvörösvár, Piliscsaba, Pilisszentiván, Pilisborosjenő, Solymár, Csobánka, Üröm, Nagykovácsi és a fővároshoz tartozó Pesthidegkút.
Gyümölcsös, szőlő, szántó, erdő, gyep, rét, legelő – mi hol a legdrágább és a legolcsóbb az országban?
Tavaly sem tört meg az évek óta tartó drágulási trend, a földárak növekedése az előző évit is meghaladta. Egyedül a szőlőkért kértek kevesebbet, mint egy évvel korábban. Volt olyan régió, ahol több mint háromszorosára nőttek a termőföldek árai az elmúlt tíz évben. Óriási azonban a különbség az egyes területek között. Míg a legdrágább, hajdúszoboszlói járásban több mint 3 millió forintért lehetett egy hektár szántóhoz jutni, a pétervásárai és az aszódi járásban kevesebb mint 700 ezer forintért.
Ennyi volt a szántóföld ára 2018-ban megyénként Magyarországon
A 2018-ban egy hektárnyi szántóterületért átlagosan 1.551 ezer forintot kellett fizetni Magyarországon, így a szántók átlagára immár meghaladta a másfél millió forintos fajlagos árat. A fenti érték mintegy 10 százalékos növekedést jelent az előző évre számolt országos, szántóföldekre számított átlagárhoz képest, emellett elmondható, hogy minden régióban emelkedtek a szántók árai.
Volt, hogy a szántó hektárjáért 3,2 milliót is megadtak tavaly
Az állami földértékesítés lezárulta után tavaly visszatért a normál ügymenet a földpiacon: a forgalom visszaesett a 2015 évi szintre, ám az áremelkedés nem állt meg sem az adásvételek, sem a bérlet esetében. Előbbi átlagosan 5,6, utóbbi 5,8 százalékkal drágult.
Nógrádban érdemes földet venni annak, akinek csak az ár számít
Tavaly Magyarországon a termőföld hektáronkénti átlagára 1,429 millió forint volt, több mint 16 százalékkal nőtt a 2016-oshoz képest - derül ki egy kiadványából, amelyet szerdán Budapesten mutattak be.
Tovább folytatódik a földprogram
Nem áll le, sőt, januártól újult erővel halad tovább a földprogram. Az újabb kör a földek feldarabolásával, a hitellehetőségek bővítésével, valamint a kereskedelmi bankok bevonásával kezdődik. Az új rendelkezések fő célja nem más, mint a kisebb szereplők bevonása a földprogramba.
Hirdetés